Csökkenhetnek a betéti kamatok, drágulhatnak a szolgáltatások a bankadó miatt
Szerző: Hirado.hu - M1 - A lényeg | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.06. 09:38 | Frissítve: 2012.11.06. 09:43
Budapest – Az elemző szerint a tranzakciós illetéket átlátható módon háríthatják át a fogyasztókra, a bankadó azonban közvetetten jelenne meg.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az M1 A Lényeg című műsorában azt mondta: az új csomagban a tranzakciós illeték megduplázása, valamint az, hogy a bankadó nem feleződik meg, stabil elemeknek számít, de más kérdés, hogy ennek komoly növekedési ára lesz. Mint mondta, a tranzakciós illeték – mely egy ezrelék lett volna az eredeti elképzelések szerint – a teljesen hagyományos pénzügyi szolgáltatásokat terhelné, ebből a kormány 120 milliárd forint bevételre számított 2013-ra. Azonban ha 2 ezrelék lesz az adó mértéke, akkor a 120 milliárdhoz képest duplázódást vár a kormányzat, vagyis a tranzakciós adóból 240-250 milliárd forint folyhat be a központi költségezésbe. Itt vannak komoly kockázatok – hangsúlyozta a közgazdász.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: a bankadó nem változik az ideihez képest, a tranzakciós illetéket pedig a bankok fizetik be. Ha ezt automatikusan áthárítja a pénzintézet, akkor Török Zoltán szerint 100 ezer forint átutalása esetén 200 forinttal nő meg a költség az ügyfélnek.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy át tudja-e hárítani a bankadóból adódó terheket az ügyfélre, Nyeste Orsolya azt mondta: meg kell különböztetni a két terhet. A tranzakciós illetéket szerinte átlátható módon tudja áthárítani, és inkább a lakossági bankszolgáltatásoknál lesz sikeres az áthárítás, hiszen egy átlagos lakossági utalás esetében nem lesz „egetverő összeg” a tranzakciós adó - erre hivatkozik a kormány is. A közgazdász ugyanakkor hozzátette: a bankszektorban a verseny ennek a plusztehernek a megjelenését is korlátozhatja.
A bankadó áthárítása ugyanis Nyeste Orsolya szerint már sokkal nehezebb dió, ha azt áthárítják, mindenképpen közvetetten jelenik meg: drágulnak a szolgáltatások, megszűnnek bizonyos ingyenes szolgáltatások, csökkennek a betéti kamatok, a hitelkamatok pedig nem csökkennek a kívánatos mértékben stb. Ennek a másik oldala - tette hozzá -, hogy a lakossági megtakarításokért komoly verseny folyik a bankok között, valamint a bankrendszer és az állam között. Ez szerinte mindenképp korlátozhatja a pluszterhek megjelenését.
Török Zoltán úgy fogalmazott: borítékolható, hogy csúszás lesz a határidők terén, vagyis nem feltétlenül január 1-től hárítják át az ügyfelekre a tranzakciós illetéket, hanem, csak miután meghirdették a feltételeket. Utána el kell telni egy szükséges időnek, tehát csak februártól vagy márciustól jelenhet meg plusz teherként az adó az ügyfelek számára – mondta a szakember.
Az illetékmentes szolgáltatások megszűnésével kapcsolatban Török Zoltán azt mondta: ahogy a kereskedelemben is van olyan termék, melyen nincs haszna a kereskedőnek, vagy esetleg veszteséggel árusít, elképzelhető, hogy megtartanak bizonyos ingyenes szolgáltatásokat a kereskedelmi bankok, de más szolgáltatáson behajtják a szükséges összeget.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)