Megint borospohárral a kézben hallgattunk zenét a debreceni Nagyerdőn – fotókkal, videóval
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2019.08.03. 09:50 | Frissítve: 2019.08.04. 18:39
Debrecen – Bor és jazz: ahogy leereszkedik a nap, s felgyulladnak a fények, már tömegek korzóznak a Békás-tó körül.
Évek óta népszerű nagyerdei rendezvény a borkarnevállal összeházasított jazzfesztivál. A Békás-tó környéke idilli helyszín, a felhozatal pedig gasztronómiai és zenei téren egyaránt különleges. Azért is, mert nem egyetlen borvidék tételeivel találkozhatunk, hanem szinte az egész hazai borkínálat megjelenik a cívisvárosban ezeken a napokon, meg azért is, mert a jazz műfaj nagyon sok és sokféle előadója színpadra lép a fesztiválon.
Fotók: Kandert Szabolcs
A nyitás napján, csütörtökön természetes, hogy nincs rögtön telt ház, ám ahogy leereszkedik a nap, s felgyulladnak a fények, már tömegek korzóznak a Békás-tó körül pohárral a kezükben. Úgy érezhetjük magunkat, mint egy ízlésesen berendezett, hatalmas házibulin, ahol lépten-nyomon ismerősökbe botlunk. Miközben a pavilonok között sétálunk, és nézzük, mit kínálnak a borászatok, milyen sajtok, s egyéb harapnivalók kelletik magukat, dallamfoszlányok szállnak a levegőben.
Dobritmusok, finoman forgó basszusok, szaxi-, gitár- meg zongoramelódiák. Aztán ahogy odaérünk egy-egy színpadhoz, minden a helyére kerül, és élvezhetjük az áradó zenét.
Szerte asztalok és padok, kisebb-nagyobb társaságokkal, de akadnak magányos üldögélők is – egy férfi teljesen átéli a zenét, egész testével mozog a feszes jazz ritmusára a színpad mögött.
Ilyenkor egyszerre könnyű és nehéz döntéseket kell hozni: leüljünk és csak a zenére koncentráljunk? Vagy sétálgassunk, nézegessük a pincészetek kínálatát? Mindent megkóstolni képtelenség még ennyi idő alatt is. A sok ismerős borászat mellett olyanok is vannak, akikkel még nem találkoztunk, nem lenne rossz velük is megismerkedni. Disznókő, Dúzsi, Mészáros, Áts, Degenfeld, Kecze – csak néhány bevált kedvenceink sorából. Azt pedig most deríthetjük ki, milyenek a csobánci vagy a pécsi (korábban Mecsekalja néven ismerős, igen kicsike borvidék) tételek. De itt van a délvidéki Mauer Oszkár is, valamint Mados Attila és Heit Lóránt Bihardiószegről, a bakator hazájából.
Miközben a pavilonok és a színpadok között bóklászunk, kiszámoljuk, hogy aki elővételben vette meg a négy napra szóló bérletét 2500 forintért, az nagyjából 55-60 forintos áron nézhet meg egy koncertet. Aki pedig a helyszínen 3500 forintért, egy koncert annak sem jön ki többre 80 forintnál. (Négy napra majdnem félszáz hangverseny jut összesen papírforma szerint, bár az esőre hajló idő miatt pénteken kevesebbet tartottak meg, ami valamelyest változtat ezen a kalkuláción.) Ez igen baráti, mondhatjuk, plusz a bérletekhez és jegyekhez még kapunk egy szép talpas poharat is a borkóstoláshoz, amit a végén feltehetünk otthon a polcra. (A kóstolás természetesen pénzbe kerül, ahogy a mozijegy mellé sem kapunk ingyen semmit a büfében...)
A bor és jazz napok világában komfortosan érezhetjük magunkat. A mellékhelyiségeknél van ugyan némi sorállás (elsősorban a női részlegnél), ám alapvetően tiszta viszonyok fogadják a betérőket. A fesztivál területén elhelyezett kutaknál kezet moshatunk, s padok, asztalok is vannak bőven. Ettől függetlenül van, aki a fűbe heveredik le, nézi az eget, s úgy hallgatja a zenét. (Amit a helyesírás szerint nem is túl régen még dzsessznek kellett írnunk.) Azon lehet töprengeni, húsz vagy harminc milyenek voltak a jazz napok, akkor milyen zenék szóltak, kik jöttek ide, de hát régen minden más volt. Hétszámra nem történt semmi Debrecenben, most meg nagyjából azt kell kisakkoznia az embernek, mi nem fog beleférni akár csak egyetlen hétvégéjébe is, annyi mindenből válogathat.
Az, hogy pénteken esni kezdett végül, nyilván nem tett jót a szabadtéri programnak, noha a közönség nem is szaladt szét. Ráadásul még előttünk a szombat, a vasárnap, s ha mellénk szegődik a szerencse, azaz pont olyan jó idő lesz, mint csütörtökön, akkor ez a buli parádés lesz, ne hagyják ki. A parkerdőnek nagyon kellemes hangulata van, a zene jó, akkor is élvezhetik, ha otthon eszükbe sem jutna jazzt hallgatni, a borokkal pedig ismerkedjenek csak bátran. Remek tételek, jó találkozások emlékével térhetnek haza.
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (3)
SimonD
Kedves Szénási Úr! Ez a rendezvény 2016.évben még ingyenes volt. Erről az alábbiakban egy linket mellékelek. Hozzáteszem nagyon örülök annak, hogy sok az ingyenes program. Viszont gondolom Ön is látja, hogy az elmúlt 5 évben a jelentősebb programok fizetősek lettek. https://www.jazzma.hu/hirek/2016/08/04/debreceni-bor-es-jazznapok-2016
szenasimiklos
Többször jártam Egerben az ottani boros rendezvényen. Remek program az is, bár ott csak a saját borvidékük borai vannak a főtéren és azokért is rendesen kell fizetni annak, aki kóstolgatni akar. Ja, és az nem egy másik hasonló léptékű rendezvénnyel van kombinálva, mint ez, ahol van egy jazzfesztivál is közel 45 koncerttel, amelyeknek az átlag ára benne van a cikkben, kb. mire jön ki egy... Fordítsuk meg: milyen rendezvényre lehet bemenni napi 1000 vagy 1500 forintért? Egy mozijegy áráról beszélünk? Debrecen egyébként tele van ingyenes rendezvényekkel, nem fogom sorolni, utána lehet nézni... Szerintem örüljünk az ingyenes programoknak, amiért meg fizetni kell, ott döntsük el, bemegyünk-e vagy sem.
SimonD
Egerben, ahol van borkultúra miért tudják ezt ingyen megcsinálni? Ott van városkártya is a lakóknak valami évi ezerpárszáz forintért, amivel kapnak kedvezményeket. Itt miért nincs? És nem a főnix kártyára gondolok a maga többezres árával.