Mutasd az esküvőd, megmondom ki vagy!
Szerző: Keczeli-Kővári Ágnes | kovari.agnes@dtv.hu Közzétéve: 2010.08.14. 08:20 | Frissítve: 2010.08.14. 08:20
Venni, kölcsönözni vagy varratni érdemes a menyasszonyi ruhát? Ha varratjuk, hol tegyük? Milyen legyen a díszítés, milyen a torta? Megannyi kérdés egy esküvő előtt. Íme néhány válasz.
Az önkifejezésnek számtalan formája van. Van, akinek a ruhatára különleges, akad olyan, akinek érdekes hobbija van, és olyan is van, aki különleges ételeket készít. A 21. század egyik legkülönlegesebb önkifejezési módja azonban az esküvőszervezés. Anyáink idejében még gondolni sem volt szabad arra egy menyasszonynak vagy vőlegénynek, hogy esetleg valami csoda folytán véletlenül és nagyon halkan beleszólhat a saját menyegzőjének alakulásába. Mindennek megvolt a maga rendje. Anyukáék összedugták a fejüket és a pénzüket, kiderült, hogy melyik anyósjelölt a határozottabb, és máris eldőlt, hogy ki szervezi a lagzit. Persze túl sok különlegességre nem lehetett számítani. A szokás és anyukáék pénze nagy úr volt. A jól bevált és hagyományos lépéseket halálos vétek volt kihagyni. Mit szólnának az emberek? A vacsora, az események sorrendje, a helyszín és persze a vendéglista sziklaszilárdan álltak jelfaként minden esküvőre készülő előtt. Ugyanazt ugyanúgy éveken keresztül.
Friss házasként saját bőrömön tapasztaltam, de az anyukám és az anyósom még inkább, hogy a mai generáció már nem engedi ki a kezei közül a nagy nap megszervezését. Minden a meghívóval kezdődik. Már ez a kis lapocska is árulkodik a fiatal pár ízléséről. Mindent el lehet készíteni saját kezűleg. Nem kell határt szabni a fantáziának. A hagyományos, kettényitható fajtát felváltotta a felgöngyölt, szalaggal átkötött, a mintásra lyukasztott vagy a közös fotóval díszített, gyöngyös típus. Az sem hat furcsán, ha a fiatalok rövid versikével jelzik a meghívóban, hogy ajándékot kérnek-e, vagy inkább az árát. Ők a céltudatosabb, határozott párok közé tartoznak: „Ajándékot ne hozz, megvan már mindenünk, de egy kis költőpénznek mindig nagyon örülünk.”
Talán a ruha tükrözi legjobban, hogy ki milyen típusú. Mert a mai menyasszonyoknak már nem kell attól félniük, hogy mama esetleg felajánlja az ő egykori fehér ruháját, ami neki nem is tetszik. A szalonokban habos és elegáns csodák várják, hogy valaki beléjük szeressen. És ha az sem tetszik? Keleti szomszédainknál megvarrják azt, amit akarunk. Feleannyiért, mint a szalonban. Örökbe. Aki pedig azt hiszi, hogy a férfiaknak ugyanez a ruhabeszerzés csak egy unalmas tortúra, az nagyot téved. Az öltönyházak a legkülönfélébb kívánságokra is fel vannak készülve. Szűkre szabott pénztárcához vagy százezres fizetőképességhez egyaránt. Olasz cipő, világos öltöny, arany mandzsettagomb, és kész a tökéletes vőlegény. (Csak az én férjemnek kellett varratni az öltönyt, mert sikerült kigondolnia egy olyan fazont, amit sehol nem árulnak. Mert már nem divat…)
Hol vannak már azok a kedves, színes, hajtogatós, krepp papíros, lufis, barátnős díszítések? Ma már általában egy szín dominál a fehér mellett. És nem krepp-papírból, hanem tüllből, selyemből vagy más anyagból. Ez a szín köszön vissza a menyasszony csokrán, az asztaldíszeken és az autódíszeken is. A sokáig egyeduralkodó bordót pedig felváltották a harsányabb színek. A merészebbek ma már választhatnak lilát vagy akár narancssárgát is. Ahogy tetszik.
„A lisztet a szél összefújta, egy péklegény tejjel, mézzel összegyúrta, ennek az igaz neve:torta.” A párok ebben igazán egyedit alkothatnak. Emeletes, ehető fotóval díszített, hatszögletű és pettyes, kék, sárga vagy éppen élénkzöld. A cukrászüzemek olyan emeletes csodákat készítenek el, amilyet a megrendelő kíván. A tetején pedig olyan porcelánfigurák díszelegnek, amelyek majd az öröklétnek tanúskodnak, milyen is volt a menyasszony és a vőlegény. Játékos, vidám, komoly vagy romantikus.
Ha valakiben van egy kis exhibicionizmus, és éppen házasodni készül, nézzen utána a lehetőségeknek, mert élvezni fogja az esküvőszervezést. A leendő anyósok és apósok pedig mindig vegyenek egy nagy levegőt, és mondják csak azt: Én nem szólok bele, a TI esküvőtök!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)