Dehir

Egészség

Kutyákat képeznek ki a tüdőrák ellen

Gyömrő – A tüdőrák korai szakaszának kimutatására képeznek ki kutyákat egy gyömrői családi házban. Az állatok szaglása segíthet az orvosoknak.

“Ha a módszer nálunk is elfogadottá válik, úgy évente akár több száz életet is meg lehetne menteni ezzel a kifinomult szimatra hagyatkozó diagnosztikai eljárással” – állítja Szemes Zsuzsanna, a külföldön már kipróbált gyakorlat egyik eltökélt hazai kezdeményezője. Az eredeti szakmája szerint külkereskedő asszony gyerekkori barátnőjével, Scherr Gabriella agrármérnökkel közösen évekkel ezelőtt jegyeztette be a Kutyákkal a Rák Ellen az Életért alapítványt, és fogott hozzá a napi rendszeres elfoglaltságot, nagy türelmet és állatszeretetet igénylő betanításhoz.

Az MTI-Pressnek elmondta, munkájuk eredményeként jelenleg három, a legintelligensebb fajtaként számon tartott border collie juhászkutya, név szerint Panda, Qinny és Flacky áll ugrásra készen, hogy bevessék őket az orvosok szolgálatára.

- Mint köztudott, a kutyák orra képes több ezer szagot is megkülönböztetni. Ezért is jó segítője a vámosoknak a bőröndbe rejtett drogok kiszimatolásában, a rendőröknek a nyomkövetésben, a katasztrófáknál pedig a romok között rekedt túlélők felkutatásában. Ebeinknél lényegében a munkakutyákéhoz hasonló kiképzést alkalmazunk. Ehhez tüdőrákos betegek leheletének szagmintáit vesszük alapul. E mintákat a kutyáink orra előtt elhúzva arra késztetjük az okos állatokat, hogy jelezzék, amit észlelnek. Jutalmuk egy falat virsli. Évek óta naponta akár órákon át százszor is megismételjük a gyakorlatot, hogy a feltételes reflexek által beléjük rögzített reakciót ébren tartva megőrizzük tudásukat, ne hagyjuk megkopni azt. A tapasztalat szerint kutyáink a kontroll szagmintákból 99 százalékos biztonsággal kiszűrik a betegekét – mondta Szemes Zsuzsanna.

A mintákat a balassagyarmati a Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet ad.

Póczi Magdolna tüdőgyógyász, az intézmény igazgatója szívesen együttműködik a kiképzőkkel, mert ígéretesnek tartja kutyák bevetését a diagnosztikánál. Véleménye szerint annál is inkább szükség lenne erre, mert a tüdőrák korai felismerésénél az orvostudomány még sötétben tapogatózik. A tüdőröntgen ugyanis csupán a tbc felismerésére alkalmas, a rákos elváltozás kezdetét legfeljebb CT vizsgálattal lehet észlelni, ami viszont nagyon drága, és kevés az ilyen berendezés a tömeges szűréshez.

Az orvos szerint a kutyák segítsége gyorsabban is elterjedhetne a gyakorlatban, ám az újjal szemben itt is ellenállás tapasztalható, sok az ellenérdekeltség.

- A kollégák egy része szakmai tekintélyét óvja az ebek igénybevételétől, belemerevedtek egy eddig ismert rendszerbe. Tisztázandó etikai kérdéseket is felvet a kutyák beléptetése az orvosi diagnosztikába – szögezi le a szakember.

Horváth Ildikó orvosprofesszor, az egészségügyi tárca főosztályvezetője, az Európai Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja évek óta szorgalmazza a kutyák különleges szaglóképességének felhasználását az orvoslásban.

Az MTI-Pressnek megerősítette, hogy nagy a baj, a tüdőrák nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát.

Évente hozzávetően tízezren halnak meg ebben a betegségben, sokuknál az időben felismert kór életmentő lehetne. Ráadásul a tüdőrák miatti halálozás férfiaknál és nőknél egyaránt első helyre került a daganatos betegségben elhunytak között. Nők körében az elmúlt években folyamatosan növekszik e betegség gyakorisága. Az okok között első helyen a dohányzás áll, de az életmód, a környezeti tényezők, a genetikai adottságok is közrejátszanak a szomorú kép kialakulásához.

- Az egészségügyi ellátórendszer az európai átlaghoz viszonyítva jónak mondható, de szükség lenne megoldani a betegség korai felismerését – húzta alá a főosztályvezető. – Az Egyesült Államokban és Németországban már előrehaladott klinikai vizsgálatok folynak, hogyan támaszkodjanak a kutyák szimatára a különböző rákos betegségek kiszűrésénél.

Ahhoz, hogy a betanított kutyák nálunk is az orvosok segítségére lehessenek, hivatalosan igazolt, megbízható méréseken alapuló engedélyeztetési eljáráson kell megméretniük magukat az alapítványt működtető elszánt kutyakiképzőknek. Ez viszont költséges, nagy türelmet, szívósságot követelő hosszas procedúra, amelyhez pályázat útján célszerű anyagi forrásokat előteremteni vagy az egészségügyben elkötelezett szponzorokat felsorakoztatni az ügy mögé.

Hozzászólások

Vissza az oldal tetejére