Szeder kacsint a csipkére – az élet a Tócóligetben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.09.08. 14:24 | Frissítve: 2014.09.08. 16:40
Debrecen – A cívisváros egyik legfiatalabb lakóövezete bújik meg itt. Az utcák rendezettek, mellettük a Tócó-tó csillog.
A néhány éves övezetet tágabb értelemben a Balmazújvárosi út, a Károli Gáspár és a Vezér utca, valamint a füzesabonyi vasútvonal határolja. A 33-as út felőli mezőn érkezők a mostanában termő, gömbölyded gombák mellett azt is megfigyelhetik, hogy a névadó patak ezen a környéken vesz egy éles kanyart, miután elhagyja a lakóparkot.
Ott található a Tankó Béla utca is. Érdekesség, hogy Debrecennek két ilyen nevű nagysága is van. Az egyik személyiség a Biokémiai Intézet alapítója (1905–1974), akinek szobra a klinikaparkban áll. A másik tudós 30 évvel korábban született (1876–1946), és nemcsak filozófus, író volt, hanem az egyetemünk tanára és rektora is. A két Tankó Béla egyike sem Debrecenben született, ám a legtöbbet mindketten a cívisvárosért tették.
Mégis, a környék többi utcaneve alapján, a Tankó utca minden bizonnyal a filozófus-író emlékét őrzi. A szomszédos utcák közül a nagy magyar írók előtt tiszteleg ugyanis a Kaffka Margit (1880–1918) és a Karinthy Frigyes (1887–1938) nevét viselő utca, amik játékosan kanyarognak az ingatlanok között. Ezek az ívek azonban eltörpülnek ahhoz képest, ahogyan a Károli Gáspár (1529–1591) bibliafordító, református prédikátorról elnevezett utca tekergőzik.
Hozzá fogható talán csak egy van Debrecenben, mégpedig a Derék utca, ami szintén úgy hullámzik, mint a Tócó-patak vize a régi szép időkben. A Tócó ugyanis a középkorban még folyó volt. Sőt – Zoltai Lajos helytörténész szerint – széles völgyet vájt, és több ággal eredt Hajdúböszörmény és Zelemér felől a Csege-halomig. Erejét vízi malmok hasznosították, a krónikák pedig arról is tanúskodnak, hogy az egykori, nagy árvizei emberéleteket is követeltek.
A kiöntések ellen védekező népek pedig malomkövekkel és oldalszalonnákkal is próbálták eltömködni... Manapság már a Tócó sok helyen szinte nem is látható, a városrész mentén azonban öt éve, a patak felduzzasztásával egy jóléti tavat alakíttatott ki az önkormányzat. Az 1300 négyzetméter felületű víztükör körül bicikliút, pihenőpadok és sporteszközök is szolgálják a természet kedvelőit. A kocogók és kutyasétáltatók mellett pecásokat is gyakran látni ezen a helyen, s az ott élők városrészi családi utcabálokat is rendszeresen tartanak.
Ott lehet betérni a Tócóliget egy elkülönített részébe, a Liget lakóparkba, amit sorompó és biztonsági őr is véd. Figyelemreméltó adalék, hogy a környék ingatlanhirdetései között van például sorházi épületrész 38 millió forintért, valamint 142 négyzetméteres családi ház is, amit 45 millió forintra mond a tulajdonosa. Egy négyszobás, nagy teraszos házért (ami 350 négyzetméteres, parkosított telken van) 59 milliót kérnek, de találni olyan – 230 négyzetméteres – házat is, aminek 65 millió az ára.
Aki nem ott lakóként beéri a tetszetős épületek nézegetésével, annak érdemes követni a Tócó vonalát is. A patak melletti mezőn („ligetben”) nemcsak gombák és szúnyogok nőnek, hanem szép virágok is. A kirándulók a földutakról kis fa- és kőhidakhoz is juthatnak, amiken megpihenni is jól lehet. Sőt a Balmazújvárosi úti vízműtelep melletti bozótosban a közelgő ősz is lenyűgöző tanújelét adja: a jobbparton érett szederszemek sötétlenek, velük szemben pedig kék kökény és égő csipkebokor mosolyog.
A Tócóligetbe a síneken túli, vadregényes dzsumbujból is átlátni. Ott áll az egykori Kokasló-halom, amiről 1849. augusztus 2-án Nagysándor József tábornok vezényelte a honvédeket a sokszoros túlerőben lévő, orosz cári csapatok ellen. A domb ma az aradi vértanú neve előtt tiszteleg, és hűségesen hordozza a szabadságharcos tiszt égbe törő emlékoszlopát.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)