Száz ökröt kapott a király, amiért városi rangra emelte Debrecent
Szerző: Iván Aurél | ivan.aurel@dtv.hu Közzétéve: 2014.04.11. 12:24 | Frissítve: 2014.04.11. 12:28
Április 11-e Debrecen város napja van ma. 1693. április 11-én írta alá I. Lipót császár a szabad királyi városi rangot jelentő kiváltságlevelet. Ezzel megváltozott Debrecen élete. Megvédte magát a korábban gyakran átélt pusztításoktól és túladóztatásoktól. Változást hozott az is, hogy vissza kellett engedni az addig tisztán református városba a katolikusokat.
Tavaly készített filmsorozatot a város történetéről a Debrecen Televízió. A szabad királyi városi rangról szóló részben elhangzott, hogy a kiváltságlevélért a debreceni polgárok fizettek a császárnak.
- Az 1693-as kiváltságlevél kiadásáért például száz hízott ökröt adtak ajándékba az uralkodóknak, amit Bécsben adtak át – mondta el Szálkay Tamás történész.
Az adomány mellett még egy fontos feltétele volt a kiváltságlevélnek: vissza kellett engedni a katolikusokat a városba. Ezt nehezen viselték a debreceniek, és a történész szerint ebből alakult ki a ma is emlegetett cívis mentalitás.
- Mi itt éltünk egy keresztyén respublikában, ahogy a 17. században fogalmaztak, és most belekényszerültünk egy monarchiabéli rendbe, ami megszabja nekünk, hogy hogy kell élnünk – mesélt az akkori érzéásekről Orosz István történész.
A kompromisszumok ellenére fejlődést és új címert hozott a városnak a megállapodás. A hamvaiból felkelő főnixmadár és a reformációra utaló bárány jelképe lett Debrecennek – erről beszélt Baráth Béla Levente egyháztörténész Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.
- Olyan időszakban, amikor a visszajobbágyodás időszakát éli a tágabb régió, mindenképpen azt a pozíciót biztosította hosszú távon, amivel a debreceniek tudták a személyi szabadságukat, felekezeti, vallási identitásukat megőrizni, biztosítani – hangsúlyozta Baráth Béla Levente.
Debrecen ezzel a ranggal emelkedett a Tiszántúl legjelentősebb városává.
A teljes beszélgetést az alábbi videónkban nézhetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)