Segítségért kiált a Nagyerdő – hogyan mentsük meg?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.02.08. 15:10 | Frissítve: 2014.02.09. 14:38
Debrecen – Lakatos Gyula egyetemi tanár szerint nem lehet a természetre bízni a probléma megoldását, az embereknek kell beavatkozniuk.
Mi lesz a vízi élőhelyekkel, ha nem gondoskodunk róluk? Köztudott, mennyire sérülékenyek, megfelelő összefogás, kidolgozott stratégia hiányában a klímánkra is drámai hatással lehet a megszűnésük.
Lakatos Gyula egyetemi tanár kiemelte, sajnos jelentős részük csökken, de az emberi beavatkozás miatt néhány már el is tűnt. Mint mondta, mindegyik megszűnése nagy veszteség, de szerencsére a halastavak és a rizsföldek sokat segíthetnek az vizes helyekhez szokott élőlények fennmaradásában.
Magyarország hosszú ideje jelentős szerepet vállal abban, hogy összekapcsolja azokat a fenntarthatósági, fejlesztési célokat, amik lényegesek vízpolitikában. Lakatos Gyula hozzátette, lehetnének a nyugati államok is aktívabbak.
- A történelem során a folyók szabályozásában is élen járt hazánk, megismertettük a világgal a gátakat, amik a hullámtér és ártér kérdésében új dimenziót nyitottak. Jó példa erre a kiskörei tározó, a Tisza-tó, melynek köszönhetően vissza tudjuk tartani az Alföldön a vizet, amit például öntözéshez is lehet majd használni. A népesség növekedésével egyre több vízre van szükségünk, a klímaváltozással az egyenletes vízellátás is megváltozott. Ezt a problémát globálisan kell kezelni. Többször előfordul, hogy a Tisza mentén kevés a víz, s ha azt a románok, vagy az ukránok visszatartják, Magyarország is bajban lehet – mondta Lakatos Gyula.
Debrecenben, pontosabban a Nagyerdőben is folyamatos probléma a vízhiány, a város tüdejének nevezett erdő kiszáradóban van, ezen segítene a többször emlegetett Civaqua-program. Jóllehet ennek elindítása egyelőre még várat magára, Lakatos Gyula szerint azonban nagy szükség volna az ilyen beavatkozásokra, így például a köznyelvben csak Macsi Balcsinak nevezett tó, a Tócóvölgy, vagy éppen a Keleti főcsatorna vizét tovább lehetne vezetni, amiből jutna a Nagyerdőnek és a szintén vízhiányosnak számító Erdőspuszta területeinek is.
Lakatos Gyula kiemelte, a Nagyerdőben a talajvíz süllyedés révén a tölgyeknél csúcsszáradás következett be, ezt az állapotot is el lehetne hárítani, ha megfelelő vízellátást lehetne nyújtani az erdőnek. Kiemelte, a természet ezt egyedül nem tudja megoldani, be kell avatkozni.
A teljes beszélgetést a Debrecen Televízió Zöldkamera című műsorában tekinthetik meg hétfőn este 20 órától
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)