Rettegjünk a szolgáltatóktól? Vagy lehet igaza az ügyfélnek is?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.08.22. 09:18 | Frissítve: 2013.08.22. 18:41
Debrecen – Ha az ügyfél megcsúszik a számla befizetésével, máris jön a büntetés. Mi van, ha a szolgáltatás akadozik? Ilyenkor kapunk kompenzációt?
Szolgáltatók és fogyasztók: néha az a különös érzésünk támad, mintha a köztük lévő viszony nem arról szólna, amiről kellene. Nem arról, hogy van egy-egy nagy cég, ami szolgáltat – áramot, gázt, tévét, internetet vagy bármi mást –, s van sok-sok ügyfél, a kisemberek tíz- és százezrei, akik igénybe veszik a szolgáltatást. (Igénybe veszik, fizetnek érte.) Az idén nyáron sokszor futottunk bele olyan helyzetbe, hogy úgy éreztük: egyenlőtlen küzdelmek szemtanúi vagyunk, melyek során mintha Dávid és Góliát harcát láttuk volna.
Írtunk arról, hogy fogyasztókat vádoltak áram- illetve gázlopással a szolgáltatók. Írtunk extrém magas áramszámlákról: arról, hogy egy martinkai asszony 187 ezer forintos, egy debreceni orvos pedig 450 ezer forintos csekket kapott. Megírtuk ugyanakkor azt is, hogy változott a jogszabály, és ezentúl a bíróság előtt kell minden kétséget kizáróan bizonyítania a szolgáltatónak, hogy a fogyasztó manipulálta a mérőórát. Azaz: csak akkor kapcsolhatja ki a szolgáltatást a szolgáltató ezentúl azoknál a fogyasztóknál, akiket szabálytalan vételezéssel vádol, ha kezdeményezte a bírósági eljárást is.
Lehet panaszlevelet küldeni
Olyan esettel is szembesülhettek a Dehir.hu olvasói az elmúlt időszakban, amikor a szolgáltató nem nyújtott száz százalékos szolgáltatást az ügyfelek számára. Megszoktuk, ha egy számla befizetésével késünk akár csak egy-két napot is, akkor máris jelentkezik a büntetés késedelmi díj formájában, vagy érkezik egy felszólító levél, melyben a szolgáltató megfenyegeti a fogyasztót. Mi van, ha fordított a helyzet? Ilyen eset volt például, amikor egy hétvégén több ezer debreceni háztartásban nem tudtak televíziózni és internetezni a UPC ügyfelei.
A szolgáltató köteles az előfizető által bejelentett (valós) hibát kijavítani – tájékoztatta a Dehirt az eset kapcsán a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének igazgatója. Mint Barcsa Lajos elmondta, a hiba bejelentésétől a kijavításáig eltelt idő nem haladhatja meg a 72 órát. Ha a szolgáltató a fenti határidőt megsérti, akkor kötbér fizetésére köteles. Ez esetben érdemes panaszlevelet küldeni neki, melyben kötbérigényünket is jelezzük. A panaszlevélre a kézhez vételt követő 30 napon belül válaszolnia kell a szolgáltatónak. Ha ez nem történik meg, akkor a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, ha pedig a szolgáltatás minőségével van problémánk, vagy a kötbér iránti igényt nem teljesíti a szolgáltató, úgy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz.
A szemét maradt, víz nem mindig volt
Akkor sem teljesített száz százalékosan a szolgáltató, amikor a Debrecenhez közeli Bocskaikert egyik utcájában nem vitte el a szemetet. Az ott élők kitették a kukákat pénteken a kapu elé, ám azok érintetlenül ott maradtak. Ilyenkor is ugyanannyit kell-e fizetni a szolgáltatásért, mint más, normál esetben? – kérdezte olvasónk.
A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet szerint ha a szolgáltatási szerződésben meghatározott szállítási napon a szállítás kimarad, a közszolgáltató köteles gondoskodni 48 órán belül a szemét elszállításáról. Amennyiben nem tesz eleget ennek, úgy célszerű panaszlevelet írni, melyre 15 napos érdemi válaszadási kötelezettsége van a szolgáltatónak – tudtuk meg Barcsa Lajostól. Ha a válasz elmaradna, akkor a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni. Amennyiben a jelzés ellenére sem teljesíti a közszolgáltató a kötelezettségét, akkor nem vagyunk kötelesek kifizetni a szemétszállítási díj arányos részét. Ennek a megítélése azonban vagy a Békéltető Testületre, vagy bíróságra tartozik. Bocskaikertben a kukákat végül soron kívül kiürítettek a következő kedden. Addig viszont ott büdösödött a szemetük a hőségben.
Ezt a települést egyébként vízhiány is sújtotta a legnagyobb kánikula idején, júliusban ugyanis heteken át akadozott a szolgáltatás. Előfordult, hogy reggeltől délutánig nem volt víz. A szolgáltató tájékoztatása szerint tisztítani kellett a vizet egy EU-s rendelet alapján, s arra a kérdésre, kívánják-e kompenzálni a fogyasztókat a kényelmetlenségért, az volt a válasz, mint olvasónk jelezte, hogy a fogyasztó csak azért fizet, amit fogyaszt.
Mint a fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatójától megtudtuk, a víziközmű-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint a felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Ez a víztisztítás ebbe a kategóriába esett. Az más kérdés, hogy az előre tervezhető korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. Ami persze nem jelenti azt, hogy a fogyasztók boldogok lennének, mikor napokon keresztül azt tapasztalják, hogy vagy van víz, vagy nincs.
Kiolvadt a hús?
Nyáron az is előfordulhat, hogy egy hirtelen áramszünet következtében kiolvad a fagyasztó. Ez bárhol, bárkivel megtörténhet. Mi a teendő ilyenkor? Bólintson rá a fogyasztó, hogy így járt? Vagy keressen tanúkat, hogy tényleg tele volt hússal a hűtője? Ha olyan áramszünetről van szó, amelyről a szolgáltató előzetesen nem tájékoztatja a fogyasztót, úgy természetesen jogos lehet a kártérítés iránti igénye. Az E.ON a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal által jóváhagyott garantált szolgáltatásokat köteles nyújtani a fogyasztóknak – tudtuk meg Barcsa Lajostól, aki elmondta azt is, hogy ebben az is benne van, mennyi időn belül kell kijavítania a hibát a szolgáltatónak. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy meghatározott mértékű kötbér fizetésére köteles. Ha pedig a kötbér összegét meghaladó kárunk van, azt is érvényesíthetjük, de csak bíróság előtt. Ilyenkor valóban érdemes minél több bizonyítékot gyűjteni (tanúk, fényképfelvételek, beszerzésről készült számlák). Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. garantált szolgáltatásai itt érhetőek el.
Élet gázóra nélkül
A szolgáltatók és fogyasztók témakörét színesíti az is, hogy azokban a debreceni lakásokban, ahol leszerelték a gázórákat – például a Libakertben! – sokan heteken át nélkülözték a gázszolgáltatást. Ráadásul, mint a Dehir.hu is megírta, volt, ahol nem is tartózkodott otthon a tulajdonos, csak a rokona, amikor jött a szerelő, ám ez nem jelentett akadályt, elvitték így is a gázórát. Az nem kérdés, hogy a gázra figyelni kell. S az sem, hogy ezt rendelet írja elő. A fogyasztóvédelem igazgatójának tájékoztatása alapján a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatkáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet szerint a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni. (Szerkesztői szemmel nézve ezt az idézetet, itt különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a szövegrésznek, mely „az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelésre” utal.) A gázóra leszerelésnél valóban célszerű a tulajdonosnak jelen lennie – jelezte Barcsa Lajos, hozzátéve, hogy emiatt csak olyan személynek adjunk meghatalmazást a jegyzőkönyv aláírására, aki a tulajdonos érdekeit megfelelően tudja képviselni. Egyebekben amennyiben a gázszerelő, vagy a szolgáltató nem értesítette előre a tulajdonost, úgy nem köteles beengedni a lakásban tartózkodó személy a szakembert.
Rettegjünk a szolgáltatóktól? Lehet igaza az ügyfélnek is? Nem, ne rettegjünk, de legyünk tisztában a jogainkkal, mert igenis, lehet igaza az ügyfélnek is. Emellett pedig ne feledkezzünk el a kötelezettségeinkről sem, mert a szolgáltatásnak az is a lényege, hogy a szolgáltatásért fizetnünk kell...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)