Otthonuk, mégis mennének - élet a Tócóskertben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.02.23. 07:48 | Frissítve: 2012.02.24. 08:52
Debrecen – Aki panelben lakik, tudomásul veszi a körülményeket – mondja a Tócóskerti lakótelep egyik lakója. E bölcsessége ellenére – sok ottani emberhez hasonlóan – ő is elköltözne a megakolóniáról. Ha tehetné.
A cívisváros legnagyobb lakótelepe több tízezer embernek az otthona. A panelprogram eredményeként mára egész épületsorokat korszerűsítettek, festettek le, és cserélték ki a szigeteléseiket, nyílászáróikat. Van itt bölcsőde, óvoda, általános és középiskolák, valamint templomok; könyvtár, garázsboltok és szupermarketek, továbbá uszoda, jégcsarnok, szórakozóhelyek és sok-sok zöldterület is. Egy extrém ötlettől indíttatva tehát akár önálló települést is alkothatna.
Fejleszteni a piacot
- Ha épp nincs köztünk egy-két őrült, akkor még közösségi élet is működik itt – fogalmazott keserűen a háromgyerekes Márta László a látogatásunkkor. – Korábban is lakott nálunk olyan család, amely mindent szétvert, de mégis alig bírták elpaterolni őket. Közbiztonság? Az nincs. Manapság is sok mindent ellopnak, úgyhogy emiatt is célszerű volna gyakrabban ellenőrizniük a környéket a rendőröknek!
A műszerészként dolgozó, 50 éves férfi a kezdetek, 1987 óta él itt, éppen a Zoltán nevű fia születésekor költöztek ide. Fontosnak tartja, hogy rendszeresen és precízen takarítsák a közterületeket, köztük a bolt és az iskola járdáit is. Emellett a csatornázás elhúzódásával és a sok útfelbontással is elégedetlen. „Buckalakók lettünk!” – utalt erre és a megannyi hókupacra, melyek egyikén ő is hatalmasat esett. Ugyanakkor úgy véli: még több parkolóhelyre és normális piacra is szükségük van a telepieknek.
Tócóskerti bolyongásunk során azért ezernyi szépséget is felfedeztünk. Örömmel vettük szemügyre például a Medgyessy-gimnázium faragott kapuit és címertábláját, s az itteni házában élt, nagynevű festő, Holló László múzeumát és az őt ábrázoló szobrot, valamint természetesen a templomokat is. A katolikus imahely organikus épülete a Holló-emlékház mellett fekszik, a reformátusoké pedig (mely szintúgy igen különleges konstrukció) az István király téren. Itt csodálható meg az a szoborkompozíció is, mely Hegymegi Kiss Áronnak állít emléket; ő 1892-től volt az egyházkerület püspöke.
Márta László szerint 25 ezren élnek a lakótelepen. Ehhez képest egy másik tócóskerti polgár, Molnár László amondó, hogy 40 ezren is biztosan vannak. Az 57 éves férfi 20 éve lakik itt, de már előtte, Budapesten is hasonló helyen élt. Felidézte azt is, hogy amíg a fővárosban nagyon baráti közösséget alkottak a szomszédjaikkal, addig itt szinte csak köszönnek egymásnak. Megosztotta velünk azt az életbölcsességét is, amely szerint aki panelben lakik, az tudomásul veszi a körülményeket.
Épüljön kutyafuttató
- Szerencsére a lépcsőházunkban nincsen se daj-daj, se lumpenek, úgyhogy viszonylag nyugalmunk van. A rezsink azonban nagyon magas, a hatvanöt négyzetméterért fizetünk havi hatvanezret. Ugyanakkor hasznos volna, ha létesítenének további parkolóhelyeket, és ha alaposabban takarítanák az utcát. Mindezeken túl jobban oda kellene figyelni arra is, hogy a kutyatartók ne károsítsák a közterületeket!
A megannyi, kötelező kiadás miatt az építőipari végzettségű – három gyereket felnevelt – beszélgetőtársunk is igyekszik spórolni. Lemondtak többek között az internetről és az újságvásárlásról is, így azóta a tévéből és a „zuhanyhíradóból” értesülnek a napi történésekről. Összességében egyébként ő is úgy érzi, hogy a körülményekhez képest elfogadhatóan lehet éldegélni ezen a lakótelepen.
Ugyancsak őslakó itt Erzsébet is. Találkozásunkkor éppen a menyére, Rozáliára várt a kisunokával. (A kilenc hónapos Krisztián az apukája jöttére számított, emiatt aztán hamarosan sírásra is görbült a szája a jöttünk hatására.) Az asszony 17 évig dolgozott házfelügyelőként, s anno a lakóközösségük annyira lelkes volt, hogy kis játszóteret is építettek maguknak: még homokot és gumiabroncsokat is vitettek oda az összeadott 20 forintok ellenében…
- 1987-ben még csak egy fabolt állt itt, minden mást azóta építettek. A nagy fejlődés ellenére azonban több parkoló és játszótér kellene, továbbá gyakoribb takarítás és aktívabb közösségi élet is – hangsúlyozta a kétgyerekes, nyugdíjas hölgy. A mindent egybe vetve mégis elégedett vendéglátónktól megtudtuk azt is, hogy a népesség nagyon cserélődik: a lépcsőházukban például már csak harmaduk van meg a kezdetekkor beköltözötteknek.
A kutyatartókat regulázná meg jobban Somogyiné Hock Cecília is, aki szintén azt tapasztalja, hogy sok ebtulajdonos nem szedi fel a kedvence piszkát, de pórázt és szájkosarat se tesznek a jószágaikra. A gyeden lévő fiatalasszony nagyobbik gyermeke gyakran meg is ijed a csahosoktól, melyek nem ritkán a játszótereken nyargalásznak.
Barátkozó családok
Látogatásunkkor ilyet nem láttunk. Ugyanakkor szimpatikusnak találtuk a lakótelep tágasságát és nagy parkjait is, valamint a szép nevű Angyalföld tér és a Derék utca közötti, egyemeletes házak külön „kasztját”. A sok helyen felállított Posta-totemek nyitjára nem sikerült rájönnünk, de ennek ellenére ezek is, valamint a tócóvölgyi rész is elnyerték a tetszésünket.
Összességében a kétgyerekes édesanya, Cecília is rendben lévőnek tartja a lakótelep ellátottságát. Úgy gondolják, hogyha lehetőség lesz rá, akkor az itteni nevelési és oktatási intézményekbe járatják a csemetéiket. Persze, a vágyaik között szerepel az is, hogy kertes házra cserélik a hat éve birtokolt, mostani panellakásukat. A gyógytornász hölgy négytagú családjának napjainkban 100 ezer forint fölötti a havi törlesztenivalója, s a 30 ezret is meghaladja a rezsijük.
- Sajnos mára sokkal kevesebb itt a gyerekes család, mint eleinte. Ennek az anyagiak és a karrierépítés is okai lehetnek. Mindezek ellenére például a babasétáltatás és a játszótéri levegőzés ma is kiváló alkalom arra, hogy barátságok szövődjenek! – erősítette meg Cecília a fentebb megszólalt Erzsébet álláspontját. Ennek szellemében a - halk szavúsága ellenére is nyitott és optimista szemléletű - hölgy már sok ismerősre tett szert a hasonló családok körében…
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)