Orbán Viktor: a jövő nincs készen, mi magunk alakítjuk azt
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.09.07. 16:20 | Frissítve: 2014.09.08. 15:50
Debrecen - Az egyetemeknek meg kell sokszorozniuk a talentumokat, az egyetemek felelősséggel tartoznak a családoknak – erről beszélt a Nagytemplomban tartott évnyitón a miniszterelnök.
Száz éve annak, hogy 1914. október 1-én első tanévnyitóját tartotta a Református Nagytemplomban a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. Az évforduló alkalmából idén újra a patinás épület adott otthont a jubileumi tanévnyitó ünnepségnek, amelyet a közös múlt iránti tiszteletből együtt rendezett meg a Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.
Nagyon sokan gyűltek össze vasárnap délután az ünnepélyes, centenáriumi évnyitóra. Ez nem is csoda, hiszen mind a Debreceni Egyetemre, mind pedig a Református Hittudományi Egyetemre több diák nyert felvételt a tavalyi évhez képest.
Előbbi intézménybe, az alapképzési szakra 3762 jelentkezőt, mesterképzésre 1251-et, osztatlan képzésre 684-et, felsőoktatási szakképzésre pedig 593-at vettek fel. Összesen több mint hatezer új hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait az egyetemen, ez a szám egyébként csaknem három százalékos emelkedést jelent a 2013. júliusi adatokhoz viszonyítva. Ehhez még hozzájöttek a pótfelvételizők, közülük 551-en nyertek sikeresen felvételt az intézménybe.
A Hittudományi Egyetemen a nappali képzésre mintegy ötszázan kerültek be, így a tanévnyitón több ezer diák vehetett részt. Természetesen nem fért be mindenki a templomba, így aki szeretett volna ott lenni az ünnepségen, a Kossuth téren kivetítőn, valamint élőben, az interneten keresztül is követhette az eseményeket.
Az ünnepélyes tanévnyitó istentisztelettel kezdődött, melyen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke egy olyan zsoltárt olvasott, amelyről ő maga azt mondta, abban benne volt mindaz, amiért egyetemet érdemes fenntartani. Ha valaki kezébe veszi a Debreceni újság 1914 októberében megjelent számot, ezt találja a címoldalon, annak közepén vastag betűkkel írva: „Döntő ütközetek előtt”, „Az Uzsoki csata”, középen pedig: „Párizs kétségbeesése”. A jobb oldalon ez állt: „A debreceni egyetem ünnepélyes megnyitása”.
- Ez volt az a pillanat, amikor Európa lángokban állt, amikor elkezdődött az első világháború, ekkor a Debreceni Református Kollégium Dísztermében és a Nagytemplomban tanévnyitót tartott az egyetem. Ennek emlékére adunk hálát az Istennek az eltelt száz esztendőéért, a megváltozott helyzetekben is megmaradt és fejlődni tudó Debreceni Egyetemért – mondta ünnepi beszédében a református püspök.
Hozzátette, egy egyetemnek nem csak eszközöket, hanem egyre tökéletesebb célokat kell adni a diákjainak, az intézmény feladata, hogy ezeket az eszközöket megtalálja, s láttassa úgy az Isten által megteremtett világot, amelyikért küzdeni tudnak a fiatalok és amelyiket jobbá is tudnak tenni. Megváltani nem kell a világot, azt már Krisztus megtette. Jól kell élni benne, s mások számára is jobbá kell tenni, ez az ember feladata és felelőssége.
Fekete Károly, a Református Hittudományi Egyetem rektora beszédében elmondta, a népvesztő válságidőkben, veszélyes ideológiai áramlatokban maradt meg a Református Kollégium, mely a tudományok európai őrhelyévé is vált. 1870-ben vetette fel Török József városi orvos az egyetem megalakulásának tervét. A szándék és a megvalósítás sorozatosan megakadt az anyagiak hiánya miatt, végül 1914 őszén megnyitotta kapuit a kollégium, megkezdődött a tanév. Két évtizedig maradt a kollégiumban, harminc tanteremben, a díszteremben, az internátusi szobában működött, 28 tanszékből 19 élére korábbi kollégiumi professzor került - emlékeztetett a rektor.
Kiemelte, a centenárium azt hangsúlyozza, hogy száz éve lett egyetemi rangú a teológiai képzés. A Trianon utáni változások közepette a protestáns szellemiségű válaszok iránymutatást jelentettek az egyetemen belül. Fekete Károly a nemzeti becsület és az egyház szellemi tőkéjének gyarapítására buzdított, s megnyitotta a Hittudományi Egyetem 477. tanévét.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arról beszélt, tudás kellett ahhoz, hogy a jövőben bízhassunk és tovább fejlődhessünk. A modernkori egyetem a kollégium jogfolytonosságú intézményeként alakult meg, s létrejötte a kiegyezés kori megbékélések egyik legcsodálatosabb eredménye volt. Az az érdem, hogy itt egyetem van, szinte kizárólag a debrecenieké. Egységes egyetemként hozták létre, s így is nőtt naggyá. A második világháború után darabokra vágták, 2014-ben pedig sikerült megteremteni igazi egységet.
- Tiszteletet és hála az egyházkerületnek és a városnak azért az áldozatért, hogy az egyetem létrejöhetett. Új jövevény volt, nehéz időkben született, az első nagy világégés közepette, talán a templom boltívei védték meg attól, hogy a válságos idők felemésszék az új intézményt. Háromszáz diákkal indult, ma több mint harmincezren járnak az egyetemre, közel kilencezer elsőévessel az ország egyik legnépszerűbb intézményének nevezhető. Debrecenben az egyetem körül egyedülálló módon alakult ki a megyei iparkamarával, a vállalatokkal, az egyházzal, az önkormányzatokkal egy olyan iparfejlesztési együttműködés, melyre méltó módon lehet alapozni a régió felvirágoztatását. Aki az egyetemre jár, annak könnyebben lesz munkahelye – mondta a rektor.
"Debrecen elképesztő hely, szinte a világ közepe" – ezt már Kósa Lajos polgármester mondta beszédében. Kiemelte, a város megmaradását és fejlődését két döntés biztosította, az egyik 1536-ban született meg, amikor a polgárok megalapították a kollégiumot, miközben Európában mindenki a török ellen készül. A másik elhatározás az volt, amikor 1912-ben egyetemet akartak alapítani Debrecenben. Abban az évben foglalták azt törvénybe.
- A debreceni polgárok addig jártak a kormány nyakára, addig kilincseltek, amíg kiharcolták, hogy egyetem alakuljon a cívisvárosban. Öt év múlva már a magyar királyság sem létezett, de a Debreceni Egyetem még ma is itt van, s a századik tanévét kezdi. Ilyen döntést azokban a nehéz időkben csak szívből, lélekből lehetett meghozni. A város szívósságának köszönheti a létét, s az egyetem is. Az alapítók hitték, amit csinálnak, abban a legjobbnak kell lenni. Nekünk magyaroknak csak ezt szabad hinnünk, ezt kell követni, ha gyarapodni akarunk, ha előre akarunk jutni – mondta Kósa Lajos polgármester.
A centenáriumi tanévnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, ünnepi beszédében megható pillanatnak nevezte, hogy a Nagytemplomban állhat. Hozzátette: "azért szeretünk Debrecenbe jönni, mert itt együtt áll templom és tudomány, teológia és egyetem, kollégium és város". Mint mondta, a birodalmakat elsöprő vihar nem sodorta el az egyetemet, mert történetének fonala egybefonódott a magyar reformátussággal. Nem csak egy új intézmény története kezdődött itt el, hanem egy 400 éves hagyomány lépett új korszakába.
- A magyar tudomány alapjait Debrecenben azok a diákok rakták le, akik a külföldi egyetemeken szerzett tudást itt kamatoztatták, s nekik is köszönhető, hogy többek között a Debreceni Egyetem is felépülhetett. Hazánk olyan országgá vált Trianon után, ahol nincsenek komoly energiaforrás lelőhelyek, így csak a tudással lehet igazán kitűnni, a kiművelt emberfő az ország legjelentősebb aranytartaléka. A magyar egyetemekre sokszorosan érvényes, amit Jézus a talentumokon keresztül tanít. Az egyetemeknek meg kell sokszoroznia a talentumokat. Az egyetem felelősséggel tartozik a családoknak, a nemzetnek, a magyar kormány pedig osztozik ebben – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hozzátette, „a cinizmus a bizonytalanság forrása, a diákoknak sem szabad engedniük a cinizmusnak, abból nem épül semmi, az csak rombol, nem tart meg jellemet, családot, házasságot, várost, egyetemet és egyetlen nemzetet sem". Hozzátette, az ország komoly lehetőség előtt áll, s a diákokon is múlik, mi lesz száz év múlva, legyenek címzetes, vitézlő túlélők, akik száz évesen is állnak a lábukon. Mint mondta, teret kell nyitni a bizalomnak, ne merevedjenek bele a komolyságba – frissek, szellemesek legyenek, s maradjon erejük az öniróniára is. A jövő nyitott, a magyarok elutasítják az utópia minden formáját, hisznek a szabadságban, tudják, hogy szabadon dönthetnek a jó és a rossz között. "A jövő nincs készen, magunk alakítjuk azt. Értékeink időtlenek, ezért nyitunk az új felé, és választ adunk a változó világnak. Itt az esély, hogy Európa legmodernebb konzervatívjai legyünk" – mondta a kormányfő.
Dehir - Centenáriumi évnyitót tartottak a Nagytemplomban
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)