Növényritkaságok Debrecenben
Szerző: Érsek Kitti | ersek.kitti@dtv.hu Közzétéve: 2010.07.23. 12:01 | Frissítve: 2010.07.23. 12:01
A Nagyerdőben a kocsányos tölgy az úr külföldről származó növényritkaságokat is megismerhet, aki nyitott szemmel jár.
Talán sokan tudják, hogy tölgyerdőről van alapvetően szó. A debreceniek nagyerdei őstölgyesnek szokták emlegetni, ez valójában a kocsányos tölgy nevű fafajta és ez a jellemző alkotója a homoki területeknek – magyarázza Demeter László, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
Ezek a magas fák még akkor nőttek, amikor a Nagyerdő nedves élőhely volt. Most látszik rajtuk a termőhely szárazódásának a nyoma, hiszen a csúcsukon ilyen száraz ágakat lehet látni. Ezt nevezik az erdészek csúcsszáradásnak. Valószínűleg attól van, hogy a talajvíz sokkal mélyebbre került, ezért a fáknak a csapadékvízből lehulló és beszivárgó vízből kell ellátni magukat. Ugyanis a talajvízig már nem jut le a gyökerük.
A kocsányos tölgy uralja a Nagyerdőt. A debreceniek sokat köszönhetnek ezeknek a növényeknek. Amellett, hogy a tölgyes remek, hűvös kirándulóhely, oxigént termel, árnyékot ad a többi növénynek, és búvóhelyként szolgál az állatoknak. Száz fölött van azoknak az állatfajoknak a száma, amelyek a fával táplálkoznak.
- Ebben az öreg tölgyfában látható apróbb lukakat a nagy hőscincér lárvája vájta. Ez az állat úgy él, hogy az öreg tölgyfába rágja bele magát a lárvája, majd amikor teljesen elérte a végső nagyságát, akkor kijön, bebábozódik, és átalakul azzá a nagycsápú, általunk is ismert bogárrá, ami aztán fölszáll a fákra. A nagyobb lukakat már a harkályok vésték ki. Valószínűleg itt a fekete harkály járt, ami ezekkel a lárvákkal táplálkozik – meséli Demeter László
A kocsányos tölgyön kívül több ezer növényfaj él a Nagyerdőben. Különböző nyárfafajok és színesebb lombú fák is megtalálhatók itt. Jellemző faj még a mezei juhar, ami általában rövid életű, de itt a Nagyerdőn 100 évig is megél. Sokszor gondot okoznak viszont a betelepített fajták. Ezek irtása jelenti az egyik legnagyobb kihívást az erdészek számára.
- Az egyik legfontosabb ezeknek az özönnövényeknek a terjedése. Teljesen átalakítják az erdő szerkezetét, ha meg akarjuk őrizni ezt a fajta őshonos erdőállományt, akkor ezeket nagy erőkkel irtani kell – mondja a természetvédelmi őr
Míg a Nagyerdőn gondot okoznak a betelepített fajták, a debreceni botanikus kertben kifejezetten azokat keresik. Körülbelül ötezer faj van itt. A park anyaga gyűjtemény. Azokat a növényeket hozzák ide, amelyek jól bírják a környék klímáját.
- Azt szokták mondani, hogy a kertészeti szakmának a csúcsa botanikus kertet művelni, ugyanis rengeteg növény van itt együtt, és tudnunk kellene, ezek mit igényelnek, viszont ehhez a gazdag állományhoz nagyon nehéz alkalmazkodni - mondta Harmat Ágnes kertészmérnök.
- Igyekszünk egy sajátos mikroklímát létrehozni a kertben azáltal, hogy kicsit sűrűbben ültetjük a növényeket, ezért a párát jobban megtartják. Megpróbálunk alkalmazkodni ehhez a környezethez, és igyekszünk így megtartani ezeket a növényeket – tette hozzá a kertészmérnök.
Igazi különlegesség a kertben az amerikai mamutfenyő, és a nemrég kialakított évelőgyűjtemény. A kaktuszházhoz hasonlót pedig egész Európában nem lehet találni.
- Mintegy 1300 kaktuszfaj található meg ebben a házban, nagyon szép gyűjtemény, kora tavasszal, április-májusban virágoznak, akkor különleges színgazdagsággal és formagazdagsággal gyönyörködtetik a látogatókat – mutatja Harmat Ágnes.
A botanikus kertben is megtalálható a Nagyerdőről megismert kocsányos tölgy. Míg az erdőben ez a fa szomjazik, itt nem kell félni a kiszáradásától. De más növényeknek sem. 200 millió forintból öntözőrendszert építettek ki, uniós támogatással. Így az ember közreműködésével még sokáig megcsodálhatók Debrecen környékén ezek a különleges növények és állatok, mind a mesterséges, mind a természetes élőhelyeken.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)