Nemzeti emlékhely lett a Nagytemplom és a Kollégium
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.12. 16:02 | Frissítve: 2013.04.13. 11:19
Debrecen - Pénteken avatták fel a debreceni Református Nagytemplomot és a Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát.
A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, valamint Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta a sztélét.
Ezzel Mohács, Székesfehérvár, Pákozd és a rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellája után a debreceni emlékhely csatlakozott nemzeti emlékhelyeink sorába.
„A Nagytemplom és a Kollégium nemcsak a város és a református magyarság jelképe, de a magyar történelem és irodalom egyik igazodási pontja is. Műveltségünk, jellemünk, hagyományunk tükröződik benne. A dicső múlt hagyományának ápolása mellett fontos az is, hogy jelenünk és jövőnk is dicső legyen, hogy ne csak hivatkozzunk a múltra, hanem abból erőt merítve meghaladjuk azt.” – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.
Kósa Lajos polgármester úgy fogalmazott, „nagy köszönettel, de büszkén fogadtuk azt a döntést, hogy emlékhely lehetünk. Ez azt jelenti pontosan, hogy ki, ha mi nem, ennyi talán Debrecennek engedtessék meg! Elég arra gondolnunk, hogy ki mindenki járt-e falak közé, Kölcsey, Arany, Csokonai, Ady, a Tiszák, , hogy a ’48-49-es szabadságharc idején a menedéket a magyar-ügynek Debrecen jelentette, s hogy ’56-ban az első megmozdulás itt volt, Debrecenben.”
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint is méltó helyre került az emléktábla, hiszen a Nagytemplom mögött áll Bocskai fejedelem szobra, és a II. János Pál pápa által is megkoszorúzott Gályarabok emlékműve. „Én azt gondolom, hogy amit ezek az épületek, ezek a jelképek szimbolizálnak, az eltéphetetlenül kötődik az egész magyar nemzet történelméhez, és én azt hiszem, hogy ezelőtt adózott kegyelettel a Kegyeleti és Emlékhely Bizottság, amikor úgy döntött, hogy itt álljon ez az emlékoszlop” – fogalmazott a püspök.
A debreceni Református Nagytemplom és Kollégium Hajdú-Bihar megye székhelyének közismert és jellegzetes épületegyüttese, a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának alma matere, amely a magyar történelem több jelentős eseményének is helyszínt biztosított: 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, 1944. december 21-én pedig Debrecenben ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A nehéz időkben is fennálló magyar függetlenség gondolata tehát összeforrt az intézménnyel, amelyet az Országgyűlés 2012-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.
Az ünnepélyes avatáson részt vett - többek között - Boros Péter volt miniszterelnök, országgyűlési képviselők és a kormány több tagja is.
Dehir - Emléktábla hirdeti: nemzeti emlékhely a Nagytemplom és a Kollégium
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)