Nem lesz, aki fizikára és kémiára tanítsa a fiatalokat
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.26. 12:03 | Frissítve: 2013.09.06. 18:49
Debrecen – Fábián István rektor szerint a keretszámok módosításával nem lehet megszerettetni a fizikát vagy a kémiát a diákokkal. Egyre kevesebben jelentkeznek tanárnak ezeken a területeken, ami hosszú távon óriási probléma.
Kedd este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat; akárcsak tavaly, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez a legtöbb pont. Debrecenben a nemzetközi gazdálkodás szak viszi a pálmát. A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba, többségük fizetni fog a tanulmányaiért. A ponthúzás kapcsán Fábián István rektor lesz a vendég Debrecen Televízió csütörtök esti Köz-ügy című műsorában.
A műsor felvételen szóba került az átalakított felsőoktatási felvételi rendszer, a keretszámok, és beszéltek a slágerszakokról is. Fábián István rektor kiemelte, hiába növelték az államilag finanszírozott helyek számát a természettudományi szakoknál, a hallgatók körében továbbra sem túl kedveltek ezek a képzések. Ez olvasható ki a Debreceni Egyetem pontszámaiból is, hiszen biológia, fizika, kémia és matematika szakra is be lehetett jutni a minimális 240 ponttal. A rektor szerint pusztán a keretszám módosításával nem lehet arra kényszeríteni a diákokat, hogy megszeressék a fizikát vagy a kémiát.
- Ahhoz, hogy a fiatalok a természettudományok irányába forduljanak, egy hosszas előkészítésre lenne szükség. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a közoktatásban – alsó- és középfokú képzésben – inkább eltávolodnak a gyerekek ezektől a tárgyaktól, mivel az elmúlt 10-20 év oda vezetett, hogy ezeknek a képzéseknek a súlya visszaesett. A mindenkori oktatáspolitika inkább a könnyebb utat választotta. Azt szokták mondani, hogy a kémiát és a fizikát elsajátítani nehéz dolog, ezért nem kell terhelni velük a gyereket. Én nem így látom ezt a történetet. Mindenesetre az évek során odáig jutottunk, hogy a motivációs erő kiveszett ezekből a képzésekből – mondta el Fábián István.
A kémiában és a fizikában a motivációs erőt a kísérletek jelenthetnék, de ma már egyre kevesebb iskolában találunk laboratóriumokat, kísérletes órákat.
- Ennek oka a pénzhiány és a nem megfelelő biztonsági feltételek – ami szintén pénzkérdés. Ha egy kísérletet el akarok végezni, akkor meghatározott körülményeket kell biztosítani, ha ezt nem tudom biztosítani, akkor két lehetőségem van: vagy szabálytalanul csinálom – nyilván ezt nem vállalják be az iskolák –, vagy pedig leállítom ezeket a képzéseket – magyarázza a rektor.
A kísérletek motivációs erejét mutatja az is, hogy évek óta rendkívül népszerű a Debreceni Egyetemen a Kutatók éjszakája, ahol látványos kísérleteket nézhetnek meg az érdeklődők.
- A Debreceni Egyetemnek van egy közös elképzelése a várossal, mely szerint az épülő Természettudományos Élményparkban szakköri termeket biztosítanánk iskolai csoportoknak, így a diákok megfelelő szakértők felügyelete mellett kísérleteket tudnának végezni. Ugyanakkor ez csak csepp a tengerben, a nagyobb gond az, hogy mi már évekkel ezelőtt figyelmeztettük a vezetőket, hogy elindult egy lavina, ami azóta egyre nagyobb lett. Mivel ezek a tárgyak nem népszerűek az alsó- és középfokú képzésben, így ezeken a területeken egyre kevesebb gyerek választja a tanári pályát. Ez egy rettenetesen nagy probléma – vélekedik Fábián István.
A teljes beszélgetést csütörtök este negyed nyolctól láthatják a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)