Mi köze Debrecennek az érmelléki borhoz és kenyérhez?
Szerző: (szénási) | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.11. 08:53 | Frissítve: 2011.08.11. 08:53
Debrecen – Félóra autózás, és máris ott vagyunk a cívisváros titkos borvidékén – állítja Szendrei Ákos történész. Innen származik a debreceni boltokban kapható friss erdélyi kenyér, vagy az olasz eredetű Bakator is. Ez az Érmellék. Borait a napokban a Békás-tó melletti borkarneválon is megkóstolhattuk. Interjú.
Szendrei Ákos: Debrecen évszázadokon keresztül az Érmellékről származó áruk, termények legfontosabb felvevőpiacának számított. Az érmelléki dinnye, paradicsom, paprika, hal és nem utolsósorban szőlő és kiváló bor a 20. század elejéig nem hiányozhatott a cívisek asztaláról. A kereskedelem adta mindennapos kapcsolaton túl azonban Debrecen óriási kulturális kisugárzással is rendelkezett a széleivel Érmihályfalva, Tasnád, Margitta és Bihardiószeg, vagy a határ ezen az oldalán fekvő Létavértes által lehatárolható térségre. A döntő többségében ma is református lakossággal rendelkező Érmellék vallási- és iskolaközpontja ugyancsak a kálvinista Róma volt. Az évszázados kereskedelmi és kulturális kapcsolatok – ha intenzitásukban csökkentek is – máig léteznek, és természetes kapcsolatot jelentenek debreceniek és érmellékiek között. Ha csak egy dolgot kellene említeni, akkor a Debreceni Egyetem – az Érmindszenten született Ady Endre nyomdokaiban járó – mai érmelléki diákság körében tapasztalható jelentős népszerűségét emelném ki. Én mindenesetre nem is nagyon csodálkozom ezen az élő és több szálon keresztül működő kötődésen. A városunktól mindössze 30–40 kilométerre fekvő – legegyszerűbben a Nyírábrány/Érmihályfalvi vagy a Létavértes/Székelyhídi határátkelőhelyeken megközelíthető – kisrégió kereskedelmi, gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból egyaránt fontos lehet Debrecen számára.
Dehir.hu: Milyen kutatásokat folytatnak ebben a kisrégióban? Mi a célja az Érmellék-projektnek?
Szendrei Ákos: A kívülállók számára talán legkézenfekvőbbek a térség múltját és kultúráját feltáró történelmi és néprajzi kutatások. Ezekkel párhuzamosan jelentősek a természet- és társadalomföldrajzi elemzések. Terveink szerint hamarosan szociológiai kutatások is kezdődnek, de kiveszik a részüket a térség különböző aspektusú feltárásából a természettudósok is: az érmelléki állat- és növényvilágot vizsgáló biológusok és a régió talaját és vizeit elemző vegyészek. Végül megemlítem a nagy népszerűségnek örvendő – elsősorban épített örökségre, borkultúrára és termálvízre alapozó – turisztikai felméréseket. A különböző tanszékeken és intézetekben folyó egymástól független kutatások koordinálását és az ismeretek közérthető továbbítását az egyetemi tehetséggondozás műhelyeként ismert Hatvani Szakkollégium igyekszik magára vállalni. A több intézményre kiterjedő kutatási tevékenység nem titkolt célja a kisrégió fejlődésének és fejlesztésének az elősegítése is.
Dehir.hu: Van-e realitása annak, hogy ezekkel a határokon átnyúló programokkal a hétköznapok szintjén is közelebb kerüljünk egymáshoz az érmellékiekkel?
Szendrei Ákos: Debrecen és az Érmellék meglévő kapcsolata remélhetőleg csak egy állomás az egyre szorosabb viszonyban. A gesztusértékű jelenségek közül az egyikre biztosan sok debreceni emlékszik: a legutóbbi virágkarneválokat már el sem lehet képzelni az érmihályfalviak által küldött virágkocsi nélkül. Hogy mi az, amiért Debrecenből érdemes felkeresni az Érmelléket? A városi ember számára manapság egyre értékesebb hagyományos piaci áruk beszerzése mellett a térség településein sétálva szembe találkozhatunk saját múltunkkal is. Egyszer Komáromi Csipkés György kúriája jön velük szembe, másszor az Érmellékhez borászati téren kapcsolódó Bihari-Hegyközben a Debreceni Kollégiumból kiruccanó Csokonai mulatozásainak színhelyén találjuk magunkat. Az egyik leginkább szívszorító élmény pedig az, amikor az 1956-os magyar forradalommal szimpatizáló és tevékenységéért kivégzett Sass Kálmán lelkész parókiáján érezzük, hogy bár nem jártunk eddig itt, mégis is otthon vagyunk. A hétköznapokról pedig csak annyit, hogy a több debreceni üzletben is kapható és előszeretettel reklámozott friss erdélyi kenyér valójában nem a Királyhágón túlról, hanem ugyancsak az Érmellékről érkezik.
Dehir.hu: Az augusztusi borkarneválon érmelléki borokkal is találkozhattak a látogatók a Békás-tónál Az átlag fogyasztó számára ez valódi újdonságnak hatott. Eszerint van egy Tokajnál is könnyebben elérhető borvidék a közelben?
Szendrei Ákos: Az érmelléki pavilonban kóstolható borok valóban meglehetősen nagy feltűnést keltettek. A zamatos nedűket ízlelgetve és a pavilon falán látható térképet megtekintve sokak előtt ekkor lett világos: egy kis túlzással Debrecennek is van borvidéke! A Zamat Borbarát Alapítvány jóvoltából bihardiószegi és hegyközszentimrei borokat hoztunk, de a kisrégió számos más pontján is magas színvonalon űzik a borkészítés tudományát. Annak ellenére, hogy ezek a borok nincsenek reklámozva, sőt Romániában ez a térség még csak borvidékként sem szerepel, felveszik a versenyt a Kárpát-medence más, nagyobb hírnévre szert tett boraival is. Noha a korábban világhírű borvidék sajnos ma nem rendelkezik egyetlen palackozóval sem, az ízletes borokat rejtő – kizárólag e tájra jellemző –, néprajzilag egyedi pincék pedig turista látványosságnak sem utolsók. Manapság a termelők a 19. század végén kihalt olasz eredetű reneszánsz Bakator helyére leginkább Királyleánykát, Fekete Leánykát, Zalagyöngyét, Traminit, Rajnai Rizlinget, Sauvignon Petit-t vagy éppen Zöldszilvánit telepítve próbálnak visszatérni a borpiacra. A Bakator visszatelepítése mellett szeretnék visszakapni az érmelléki bor legfőbb piacát jelentő Debrecent is. Óriási lehetőség áll tehát a debreceni borkedvelő emberek előtt: itt az alkalom a tőlünk félórányi autózásra lévő borvidék újbóli „meghódítása”.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)