Még mindig a gázfűtés a népszerűbb Debrecenben is
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.09.23. 09:05 | Frissítve: 2015.09.23. 10:43
Debrecen – Messze még a megújuló energiaforrások forradalma, az emberek rövid távon gondolkodnak, nem szeretnek egyszerre sokat költeni.
Infrapanel, levegős hőszivattyú, naperőmű. Néhány kifejezés azok közül, amikkel mostanában találkozni lehet az innovatív építési megoldások kapcsán. Ezek vajon megfizethető, valóban működő és megtérülő megoldások? Kalmár Ferenc, a Debreceni Egyetem Épületgépészeti Tanszékének vezetője a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, egyre többen választják a megújuló energiaforrásokat a házak rezsijének csökkentése érdekében, de még mindig sokakat elriaszt az, hogy első körben alaposan bele kell nyúlnia az embernek a pénztárcájába, a megtérülés pedig hosszabb távon várható csak.
A szakember szerint arra kell törekedni, hogy az épületnek a lehető legkevesebb legyen az energiaigénye, az ingatlant olyan eszközökkel kell felszerelni, amik ténylegesen segítenek. Kálmán Ferenc úgy véli, a szigetelés akkor a leghatásosabb, ha minél vastagabb hőszigetelőréteget szereltet fel a háztulajdonos, pár centiméteren nem érdemes spórolni, 12 centinél vékonyabb szigetelést nem érdemes alkalmazni.
Kalmár Ferenc hozzátette, a nyílászáróknál sem mindegy, milyenek kerülnek a helyükre, a többrétegű üvegezés hatékony, s ezen a téren egyébként is nagyon jó szerkezetek vannak. A tanszékvezető úgy véli, arra is gondolni kell, hogy milyen gépészetet, vagy megújuló energiát alkalmaznak a beruházók. Mint mondta, több lehetőség is van, egyre elterjedtebb az elektromos technológia, a különböző szivattyús berendezések használata. Sokan a fával való fűtésre esküsznek, mások a napelemet preferálják, de a legtöbben még mindig a gázalapú, kondenzációs kazánnal ellátott rendszert működtetik.
Példaként említett egy valamivel több mint 100 négyzetméteres házat, melynél egyáltalán nem mindegy, melyik technológiát használja a tulajdonos. Mint mondta, egy ilyen ingatlannál körülbelül 15 ezer kilowattóra az energiafelhasználás egy évben. Ha ezt földgázzal, vagy kondenzációs kazánnal szolgálják ki, akkor durván 1500 köbméter gázra van szükség egy év alatt, ami pedig nagyjából 220 ezer forintba kerül. Kiemelte, ha a háztulajdonos úgy dönt, hogy fával akar fűteni és 3 ezer forintért vesz egy mázsa fát, aminek jelentős része víz, akkor olcsóbban kijön, s száz százalékos hatásfok esetén, 30 mázsa fánál mindösszesen 90 ezer forint lehetne évente az az összeg, amit kifizet a fűtésért. Ám azzal is számolni kell, hogy a fának jelentős része víz, így a végére inkább 150-160 ezer forint körül alakulna a fával való fűtés. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a 30 mázsa fát valahol tárolni kell, be kell szerezni és nem mellékesen az ezzel járó hamut is takarítani kell, tehát sokkal többet kell ezzel a technikával vesződni.
A másik lehetőség, ha hőszivattyút alkalmazunk. Ez a rendszer villamosenergiával működik, hőt termel, és ha talajszondás hőszivattyú van, akkor akár 100 ezer forinttal is kevesebb lehet évente a gázos rendszerhez képest egy több mint száz négyzetméteres ház felfűtése. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen rendszer beszerzési költsége a 3 millió forintot is meghaladhatja, nem mellékesen húsz év körüli a megtérülési idő. Úgy véli, a levegőszivattyús rendszernek az a legfőbb hátránya, hogy fagypont alatt sokat romlik a teljesítmény, s bár befektetés tekintetében a kondenzációs kazán és a levegőszivattyús megoldás között nincs nagy különbség, de a nagy hidegben szerinte ráfizetne a tulajdonos.
Lehetséges megoldás, egyre többször előkerülő technológia a napelemes rendszer. Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc kiemelte, egy 1 kilowattos rendszert 500-600 ezer forintért lehet üzembe helyezni, 4 darab 250 wattos panelre és közel hét négyzetméteres tetőre van szükség hozzá. Egy ilyen rendszer 1100 kilowatt órát tud termelni egy évben, de mivel a több mint száz négyzetméteres háznak az energiafelhasználása évente körülbelül 15 ezer kilowattóra, ezért nagyjából 7-8 millió forintba kerülne egy nagy hatékonyságú rendszer kiépítése, s a megtérülési időt itt is hosszú években mérik.
Kalmár Ferenc szerint tehát még messze van az az állapot, amikor a többség a megújuló energiaforrásokat fogja alkalmazni, a rövid távú költségmegtakarítás és az adott helyzetben történő befektetés költségének nagysága ugyanis jelenleg fontosabb tényező mint az, hogy 20-25 év múlva mennyivel kell kevesebbet fizetni a fűtésért.
A teljes beszélgetést itt megnézheti:
Dehir - Esti Közelkép 2015-09-22
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)