Kicsit Nobel-díjasnak érezheti magát három debreceni kutató is
Szerző: MTI/Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2017.10.03. 15:15 | Frissítve: 2017.10.03. 15:23
Debrecen - A gravitációs hullámok felfedezésért kapja meg idén három tudós a fizikai Nobel-díjat. A felfedezés debreceni kutatóknak is köszönhető.
Amint arról beszámoltunk, a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájával érdemelte ki az elismerést.
Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja 2015. szeptember 14-én két fekete lyuk ütközése révén végre közvetlen bizonyítékot talált
az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.
A gravitációs hullámok egy 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisból érkeztek a Földre, ahol az Egyesült Államokban működő LIGO észlelte őket.
A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amely nemrég esett át nagyszabású fejlesztésen. Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, a LIGO együttműködésben több mint húsz ország ezernél is több kutatója vesz részt, munkájuk csaknem ötven éves elképzelést váltott valóra az obszervatórium megépítésével és a gravitációs hullámok közvetlen észlelésével.
Az együttműködésben magyar kutatócsoportok is közreműködnek: köztük a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek munkatársai a LIGO és az Olaszországban működő Virgo detektor közös adatfeldolgozásában vesznek részt.
Az Eötvös Gravity Research Groupnak három debreceni tagja is van. Molnár József, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) műszaki igazgatója, valamint Fenyvesi Edit és Nagy Dávid kutatók, akik tudományos segédmunkatársként dolgoznak az Atomkiban.
Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege. Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi - pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő - változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek. Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket.
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
Nagy Sándor
Bocs, hogy ismét hozzászólok. A HVG.hu Márka Szabolcsot is megemlíti, feleségével Zsuzsával (eredetileg vegyész) és Bartos Imrével, a Columbián dolgozó három magyar résztvevőként: http://hvg.hu/vilag/20171003_amerikai_tudosok_kaptak_a_fizikai_nobel_dijat_a_gravitacios_hullamok_kutatasaert
Nagy Sándor
Van még egy kissé debreceninek számító résztvevője a LIGOnak. Márka Szabolcs, a NY-i Columbia Egyetem LIGO csoportját vezeti. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte fizikus diplomáját, tehát mindenképpen őt is büszkén tekinthetjük debreceni résztvevőnek (nyíregyházi gimnazistaként tehetséggondozó programban Raics Péterrel, a Kísérleti Fizikai Tanszék oktatójával dolgozott, később egyetemi tanulmányi alatt is). Megosztok két linket, amelyekben M.Sz válaszol kérdésekre. Az egyikben három nevet mond, kik kaphatnak a gravitációs hullámok kimutatásáért Nobel-díjat, kettő bevált, a harmadik sajnos nem érte meg a megtisztelő díjat. http://www.szon.hu/a-nyiregyhazi-szarmazasu-tudos-kozremukodesevel-igazoltak-azt-amit-einstein-sejtett/3005227 http://www.szon.hu/meghallottak-a-vilagur-eneket-interju-dr-marka-szabolccsal-a-new-york-i-columbia-egyetem-nyiregyhazi-szarmazasu-professzoraval-asztrofizikussal/3612494