Ki és hogyan választja meg a Debreceni Egyetem új rektorát?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.13. 08:40 | Frissítve: 2013.02.13. 18:25
Debrecen – A szenátus csütörtökön ül össze, de csupán véleményez, a döntés nem a testület kezében van.
Három jelentkező nyújtott be pályázatot a Debreceni Egyetem rektori címére. Fábián István egyetemi tanár, az intézmény jelenlegi rektora, Paragh György egyetemi tanár, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke és Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, stratégiai rektorhelyettes.
A Debreceni Egyetemen idén először választanak rektort a 2011 decemberében kihirdetett új felsőoktatási törvény alapján. Korábban az egyetemek legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus tett javaslatot a rektor személyére a rektorjelöltek pályázata alapján, a miniszter pedig ezt jóváhagyhatta vagy elutasította (ez utóbbira nem nagyon volt példa).
Az új törvény másképp rendelkezik. A rektorok kiválasztása téma volt hétfőn a parlamentben is. A fideszes Pánczél Károly képviselő kérdésére Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta, „a pályázatot a fenntartó, jelen esetben az emberi erőforrások minisztere írja ki. A beérkezett pályázatokat és pályázókat a minisztérium alkalmasság szempontjából megvizsgálja. A fenntartó által alkalmasnak tartott pályázók érvényes pályázatait a minisztérium megküldi az intézménynek véleményezés céljából. Az intézmény szenátusa az intézményi autonómia keretében véleményezi a pályázatokat. Mivel a véleményezésre megküldött valamennyi érvényes pályázat benyújtóját a fenntartó alkalmasnak ítélte a feladat ellátására, a szenátusnak a véleményezésből senkit sincs joga kizárni, azaz valamennyi pályázatot véleményezni szükséges. Tehát az eljárás során minden szavazásnál minden pályázatnak szerepelnie kell, külön-külön értékelve azokat. A véleményezés eredményét a szavazás levezetője megküldi a miniszternek, aki dönt a rektorjelölt személyéről.”
Halász János azt is hozzátette, hogy amennyiben a miniszter szükségesnek látja, a döntés előtt akár személyes meghallgatással is élhet, „és tudománypolitikai szempontokon túl egyéb fenntartói szempontokat is szem előtt tarthat.”
A fenntartó a döntését főiskolai rektor esetében a miniszterelnöknek, egyetemi rektor esetében a köztársasági elnöknek terjeszti fel. Mindez azt jelenti, hogy a szenátusnak csupán véleményeznie kell, rangsort nem kell felállítania (bár természetes, hogy a véleményezéssel egyfajta rangsor is kialakul). A miniszter döntési szabadsága azonban megmarad, nem köti meg a kezét a szenátus véleménye.
Pánczél Károly a parlamentben úgy fogalmazott, „ma vannak olyan vélemények is, amelyek szerint az új felsőoktatási törvény szerint zajló rektorválasztás bizonyos módjai sértik az egyetemi autonómiát. Azt gondolom, az egyetemi autonómiának másra kell vonatkoznia, belső tartalmi és szakmai ügyekre. Ugyanakkor a rektor kiválasztásánál nagyon fontos dolog az, hogy érvényesüljön a közpénzért való felelősség is, hiszen ma Magyarországon a mai felsőoktatás állami pénzből, illetve az adófizetők forintmilliárdjaiból működik, tehát elkerülhetetlen az, hogy a fenntartó pénzügyi felelőssége megjelenjen a rektorválasztás folyamatában. Tehát ha a fenntartó az állam, akkor állami felelősség, hogy ki vezeti az intézményt.”
Fábián István jelenlegi rektor június 30-ig tölti be pozícióját a Debreceni Egyetemen, az intézmény új vezetője július 1-től lép hivatalba, és négy évig állhat az egyetem élén.
A debreceni rektorjelöltek terveiről korábbi írásunkból tudhatnak meg többet.
Dehir - Nem a szenátus, a miniszter dönti el, ki lesz az új rektor
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)