Kardpárbaj Adyval – élet a Gerébytelepen
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.07.22. 10:17 | Frissítve: 2013.07.22. 18:27
Debrecen – Falusias, békés városrész a Gerébytelep. Ottjártunkkor érett a barack, pompáztak a virágok, az emberek pedig különös történeteket meséltek.
Az egyik legnagyobb városrésze ez Debrecennek, hiszen megközelítőleg 2,2-szer 1,2 kilométeres területen fekszik. Az Acsádi, a Sámsoni és a Vámospércsi utak, valamint a Budai Nagy Antal és a Veres Péter utcák határolják. Ez utóbbi helyen szólítottuk meg Szatmáriné Fischer Zsuzsannát, aki éppen a házuk előtti, gyönyörű növényeit gondozta.
- Nemrég költöztünk ide, és igyekszünk otthonossá tenni a lakóhelyünket. Sokat kertészkedünk, az egész család szereti ezt a munkát, és részt is vesz benne. A kinti fáinkat is mindig öntözzük, hogy minél előbb megnőjenek, és fogják a port, zajt – sorolta vendéglátónk, akinek a portája előtt és az udvarukon is megannyi rózsa, muskátli, begónia, leander, sárga margaréta, sőt még füge, aloe vera, fűszerek és gyógynövények is pompáznak.
Beszélgetőtársunk szerint óriási szükség volna a közelbe egy nagyobb bevásárlóközpontra. Így vélekedik özvegy Szabó Jánosné is, aki egyébként elégedett a fejlesztésekkel. Az 1949 óta itt élő, 88 éves néni azt is felidézte, hogy ő még járt aratni a telep névadójához, a nagyföldbirtokos Gerébyékhez, aki szerinte nagyon rendes ember volt.
Így tudja az a férfi is, akit a Mozdony utcában kérdeztünk a néhai uraságról. Házigazdánk elmondta: a városrész neve dr. Geréby Pál emlékét őrzi, aki itt nemcsak a földbirtokos volt, hanem ő is osztott először földet. A saját tanyája a Kurucz utcában állt, a telep határa pedig a Mozdony utca páros oldalában volt, ahol nagy tüskéjű akácos, azaz „gelicsánysor” húzódott. A gazda a gyerekeiről nevezte el az Endre, a Katalin és az Irén utcákat – hallhattuk a választ.
Megjegyezzük, Tóth Pál helytörténész az utcanevekkel foglalkozó könyvében az Irén utcáról azt írja, hogy Geréby Pál földbirtokosnak a feleségére, Király Irénre emlékeztet. A másik két névről csak feltételezéseket közöl, például azt, hogy a Katalin utca Török Bálintnak, Debrecen XVI. századi földesurának feleségére utalhat. Ettől függetlenül a többi utca névadóinak is érdemes egy kis figyelmet szentelni.
Hiszen Csáthy György (1772–1817) nyomdász, könyvkereskedő volt, Kiss József (1843–1924) és Szabó Pál (1893–1970) pedig költő, illetve író, politikus. Tollat forgatott Makkai Sándor (1890–1951) kritikus, lelkész is, míg Zsigmond Ferenc (1883–1949) irodalomtörténészként és egyetemi tanárként szolgálta a várost. Neves építészekről is neveztek el itteni utcákat: Hajós Alfréd (1878–1955) olimpikon például az Aranybika és a siketek módszertani intézetének társtervezője.
Ugyanakkor Skalnitzky Antal (1836–1878) a Csokonai Színház és a Csanak-ház tervezőjeként alkotott nagyot. Van az övezetben egy Sajó utca is, ez azonban nem a debreceni építész-zseni Sajó István előtt tiszteleg... Bárhogyan is van, ennél inkább érdekli Varga Imrénét az, hogy a közelükben lévő Csáthy-sarkot tegyék biztonságosabbá, és jobban figyeljenek egymásra a közlekedők, mivel már nem egy baleset történt ott.
- És munkát kelle adni az embereknek! Nagyon fáj nekem, hogy sokan itt járkálnak dologtalanul, s az állam csak kidobja másra a pénzt. Én még harminckét évet dolgoztam a Debreceni Ruhagyárban, akkor még volt mihez nyúlni, de ma már nagyon nehéz a megélhetés – komorodott el az asszony, aki a „Tiszta udvar – rendes ház” mozgalom táblájával is kitüntetett háza előtt gereblyézett.
Maga a városrész is többnyire egy szépen gondozott falut idéz, egyes környékei pedig olyanok, mintha üdülőhelyen járnánk. Nagyon különleges a Budai Nagy Antal utca is, ami egy olyan dombon van, ahonnan lépcsőn lehet lejutni az alatta lévő házakhoz. Utcácskáiban járva-kelve és a fellelt dokumentumokból azt is megtudtuk, hogy a Geréby család márványemléke a Debreceni Köztemetőben áll.
A mementót az a Némethy László készítette, aki a sírkert előtti Krisztus-szobrot is. Ezzel kapcsolatban a leírások említést tesznek egy Geréby Pálról is, aki rövid ideig, 1878-tól 1915-ig élt. Más megemlékezések kitérnek egy 1899. május elsejei esetre is, amely során a 21 éves Ady Endre, vagyontalan hírlapíró a Csokonai Színházban nézeteltérésbe keveredett egy fiatalemberrel, az akkor 22 éves Geréby Pál, vagyonos tiszthelyettessel, kereskedővel.
Mindössze arról volt szó, hogy a némileg beborozva érkezett költő elfoglalta a másik helyét – vitájuk azonban végül mégis kardpárbajozássá fajult. Mindketten megsebesültek, ám tettüknek híre ment, és a Debreceni Királyi Törvényszék nyolc- és ötnapos büntetésre ítélte őket. Ezt a Váci Fegyház és Börtönben kellett letölteniük – akárcsak más nekibőszült hírességeknek, mint például Törley Józsefnek, Krúdy Gyulának vagy Herczeg Ferencnek...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)