Hetvenöt esztendeje Loki-drukker a Honvéd-focista nagyapja

---

Debrecen - A szombati meccsen Kálnoki Kis Sándor a kezdőrúgás idejére pályára lépett, unokája viszont nem játszott a DVSC ellen.

Tweet

---

Kálnoki Kis a pályára vonult – de nem a Budapest Honvéd csapatánál alkalmazásban levő 27 esztendős hátvéd, hanem 81 esztendős nagyapja. Aki a családja szempontjából különleges Loki-Honvéd alkalmából azt a lehetőséget kapta a debreceni klub vezetőitől, hogy a második félidő elején ő végezze el a kezdőrúgást.

A csapatkapitány Bódi Ádám köszönti Kálnoki Kis Sándort - Fotó: Czeglédi Zsolt

Megérdemli, hiszen éppen hetvenöt esztendeje annak, hogy édesapja mellett először szippantott bele a Loki meccsek légkörébe, s azóta – bárhová viszi is a sors, bárhogy is alakuljon a pályája – mindig kitart a debreceni csapat mellett.

- Ma is emlékszem arra az 1943-as mérkőzésre, a fővárosi Elektromos volt a vendég. Akkor még a Vágóhíd utcai stadionban játszott a Loki. Ámuldozva ültem apám oldalán az öreg tribünön, s együtt örültem a szurkolókkal a 2-1-es debreceni sikernek. A győztes gólt a karikalábú balszélső, Sidlik beadásából Szilágyi, a későbbi Vasas-focista juttatta a vendégek kapujába – idézte fel a réges-régi emléket a veterán Loki-szurkoló. – A klub történetében először abban az esztendőben került fel a Vasutas az NB I-be. 

Az akkor hat esztendős kisfiú Lokihoz és sporthoz való vonzódása máig is megmaradt – noha önmaga versenyszerűen soha nem sportolt. A család azonban több generáción át is kötődik a sporthoz. 

- Nagy büszkeség nekem, hogy Attila fiam ötszörös világbajnok lett öttusában, én pedig több mint két évtizedig dolgoztam a sportágban versenybíróként, s voltam a magyar szövetség elnöke, a MOB tagja is. Fiam aztán az újságíró pálya felé orientálódott, évekig volt a Nemzeti Sport főszerkesztője. Napjainkban pedig már az utánpótlásra is figyelnem kell, hiszen az egyik unokám, Dávid korábban az MTK és az Újpest, idén ősztől pedig a Budapest Honvéd futballcsapatának védője, míg Zsombor az Újpest U19-es csapatában pallérozódik.

Hogy mi vezérli a nyolcvan feletti fiatalos öregurat, hogy egy kezdőrúgás kedvéért az esős téli délutánon 450 kilométert autózzon a fővárosból Debrecenbe s vissza? 

- A nosztalgia. Hetvenöt esztendeje kötődöm a klubhoz, s ezt illik megünnepelni. Ám előtte megkérdeztem Dávid fiamat, aki a Honvéd alkalmazottja, hogy nem zavarja-e, hogy nagyapját az ellenoldalhoz való kötődése miatt köszöntik a Nagyerdei Stadionban. "Rajtengedélyt" kaptam tőle, s így kerültem szombat este a kezdőkörbe. Ő sajnos nem lehetett itt, mert tüdőgyulladása miatt ebben az esztendőben már nem játszhat.

S Kálnoki Kis Sándor kinek drukkolt ezen a meccsen?

- Az érthető, hogy aktuális klubjának jó szereplése számomra is fontos, hiszen a Honvéd harcban áll a harmadik helyért, a nemzetközi szereplés jogáért. Ez a racionalitás. A sok-sok évtizedes kötődés pedig az érzelmi oldal. Dávid most nem játszott, így nem kellett látványosan színt vallanom.

Azt pedig, hogy a szív miként dobban egy-egy gólnál, azt egyedül én tudom...

A szombati kezdőrúgást végző nagypapa Debrecenhez való kötődése nem „csupán” a szurkolói kapocs okán megsüvegelendő. 

Kálnoki Kis Sándor szülei Székelyudvarhely környékéről 1935-ben települtek át Magyarországra. Édesapja húsz évig volt Debrecen közlekedési főmérnöke, édesanyja pedig a Kossuth Egyetem könyvelőjeként dolgozott. Kálnoki Kis Sándor a Fazekas Gimnáziumban diákoskodott (három esztendeje tartották 60. érettségi találkozójukat), s párhuzamosan tanult a konzervatórium zongora szakán, hiszen hétéves korától zongorázott, gyermekszólista volt, énekkarban is énekelt. Amikor leérettségizett, két út állt előtte: műszaki egyetem vagy zeneakadémia. Az előbbi mellett döntött – bár mint megtudtuk, a műszaki egyetem elvégzése után, amikor hazatért a városba, egy ideig "B-kategóriás zongoristaként" az egykori Pálma presszó vendégeit is szórakoztatta.

Ám nem a zenélés jelentette ekkoriban az életét. Közlekedésépítő mérnöki diplomával előbb a DKV útfenntartó részlegén dolgozott kivitelezőként, majd a város általános rendezési tervén belül a közlekedési fejlesztési elképzelések kidolgozásával foglalkozott. Ekkor készültek a kiskörút, a Hunyadi utca kiviteli tervei. A hetvenes évek közepén Budapestre költözött, a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) igazgatója lett. Később miniszterhelyettesként és államtitkárként, majd MÁV-elnökként is dolgozott – büszke rá, hogy szakmai ismereteire az eltérő politikai beállítottságú Németh Miklós, Antall József és Horn Gyula kormánya egyaránt igényt tartott.

Debrecentől sem szakadt el, az ezredforduló időszakában ismét erre vetette sorsa: a város közlekedésfejlesztésében vállalt (újra) szerepet.

- 1999 és 2001 között már terítékre került Debrecenben a kettes villamos ügye. Akkor tettem javaslatot arra, hogy váltsa ki kötött pályás villamosközlekedés a hatalmas forgalmú 31-es autóbuszt. Így aztán módomban volt a nyomvonal alakításában is szerepet vállalni – tudjuk meg a nyugdíjas közlekedési mérnöktől, aki mostanában sem szakad el szakmájától, több hazai településen segédkezik, ha nem is villamosvonal, de az úthálózat kialakítását megtervezni a következő évekre, évtizedekre. 

S miközben a jövő közlekedését vizionálja, addig szorgosan kutakodik a múltban: családtörténeti adatokat gyűjt a székelyföldi falvakban, levéltárakat, egyházi gyűjteményeket látogat, s könyveket szerkeszt.

De arra mindig szakít időt, hogy a helyszínen, vagy a tévében megnézze a Loki meccseit.

---

Címkék: Kálnoki Kis Sándor, Loki, szurkoló, kezdőrúgás

---