Hazatért otthonába, Debrecenbe a 16. századi Biblia – videóval
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.08.30. 14:37 | Frissítve: 2018.08.30. 17:28
Debrecen – A genfi múzeum igazgatója hozta vissza református kollégiumi könyvtárba az értékes ritkaságot.
Néhány napra Debrecenbe látogatott Gabriel de Montmollin, a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeum igazgatója. A látogatás célja az volt, hogy a múzeumigazgató visszahozza a 16. századi bibliát, melyet a Debreceni Református Kollégiumi Nagykönyvtár adott kölcsön a genfi múzeumnak a reformáció 500. évében.
Újra Debrecenben a Biblia
A Debreceni Református Kollégium ezzel igyekezett bemutatni a magyar reformáció jelentőségét. A genfi múzeumigazgató Gáborjáni Szabó Botonddal, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatójával együtt helyezte a vitrinbe a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopaeus Bálint saját kézírásos jegyzeteivel ellátott 16. századi héber bibliát a könyv hazaérkezése alkalmából tartott sajtótájékoztató után a kollégium múzeumában.
Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták "az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik".
Felidézte, hogy a bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi nyomdájában. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente 25 ezer látogatója van, közülük mintegy 300 a magyar vendég.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek - tette hozzá.
A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a "magyar Genfnek" is
- fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállításai tárgyak cseréjéről.
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe, az ott élő magyarok hiányolták a reformáció közép-európai jelenlétét a Nemzetközi Reformáció Múzeumában.
A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)