Hamvazószerdán indul a negyven napos böjt a keresztényeknél
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.02.28. 15:36 | Frissítve: 2017.02.28. 15:36
Debrecen – Ezen alkalomból tart szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutat be szentmisét március 1-én, hamvazószerdán este 18 órától a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Ez a nap a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki az a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt?
A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Nagyböjti készület
Az idei nagyböjtben is a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye plébániáin lelkigyakorlatot tartanak a hívek számára, hogy lelkileg felkészüljenek a húsvéti ünnepekre. A lelkigyakorlatos elmélkedések alapgondolatát az ez évre meghirdetett „Hit-éve” lelki programja adja meg.
Böjti fegyelem
A böjt, a mértékletesség erényének cselekedete, célja a lélek felemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. A böjt minden vallás törvényei között szerepel.
A böjt és hústól való megtartóztatás gyakorlatával — a katolikus vallásban a nagyböjtre vonatkozóan — Hamvazószerdán és Nagypénteken találkozunk. E napokon a betöltött 18 éves kortól a megkezdett 60 éves korig naponta csak háromszor szabad étkezni, és egyszer szabad jóllakni, húseledelt pedig a betöltött 14 éves kortól nem szabad enni.
Kötelező hústól való megtartóztatás van nagyböjt péntekjein is a betöltött 14 éves kortól. Az év többi péntekje egyszerű bűnbánati nap, amikor elsősorban hústól való megtartóztatással vagy helyette több imádsággal, önmegtagadással, és egyéb jócselekedetekkel tehetünk eleget a bűnbánati fegyelem előírásának.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)