Garázdaság, gyújtogatás, erőszak: ilyen volt a debreceni menekülttábor 20 éve
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.09.13. 15:16 | Frissítve: 2016.09.14. 08:26
Debrecen – 73 ezer embert fogadott be és számtalan botrányt élt meg a debreceni tábor. Ha jön a betelepítés, megint kinyithat...
A debreceni menekülttábort, - „leánykori nevén” befogadóállomást - még 1995-ben a Horn-kormány hozta létre Kuncze Gábor belügyminisztersége idején. A tábor létezése mindig visszatetszést keltett a környék lakóiban, ám a közelmúlt menekültáradata és annak hatásai többszörösére növelték a gondot, a konfliktusok folyamatosan, egyre gyakrabban alakultak ki.
2013 nyarán tömegverekedés tört ki a táborban - egy krikettmeccsből alakult ki a balhé. Afgánok és pakisztániak játszottak, amikor több afrikai menekült jelent meg a pályán, mondván, ők kosarazni szeretnének. Egyikük, hogy zavarja a játékot, bement a pályára, őt ütötték le, valószínűleg egy krikettütővel. A tömegverekedés ezután tört ki, forrásaink szerint körülbelül kétszázan vehettek részt benne. Az afrikaiak közül többen a fákra másztak fel, hogy ágakat törjenek a verekedéshez, a pakisztániak pedig székeket törtek össze, s széklábakkal támadtak ellenfeleikre. Először huszonöt rendőrt vezényeltek a menekülttáborba, de végül egyre több egyenruhás, köztük több kommandós is érkezett. Végül a fővárosból négyszáz, a megyéből kétszáz rendőrt vezényeltek ide, hogy ne történjen nagyobb baj.
Egyre nagyobb balhék sorozatosan
Egy évvel később, 2014 augusztusában már lázadás tört ki a táborban. Késő este mintegy 40-50 őrizetes kezdett gyülekezni az őrzött befogadó központ sétálóudvarán. A Sámsoni úti táborban ekkor 129 őrizetes volt.
A közel félszáz fős csoport közölte az ott dolgozókkal, hogy addig nem mennek vissza a körleteikbe, amíg meg nem mondják nekik, hogy miért vannak még őrizetben. A telephelyvezető a napirendtől eltérően engedélyezte nekik a mozgást a körletek és az udvar között. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság fegyveres biztonsági őrei kettesével engedték át az őrizeteseket az udvar vaskapuján. Éjfél után azonban kitört a botrány, mert az éjszaka folyamán többször is nekifeszültek a kapunak és a földre borították. A biztonsági őrök a náluk lévő bilinccsel próbálták rögzíteni a vaskaput, de hiába. A kapu helyére az őrök álltak fel. Közben odabent a körleteket a biztonsági zónától elválasztó rácsos ajtót is kinyitották, az egyik vádlott pedig a szállás második emeletén egy bottal leütötte a plafonon világító neoncsöveket. A rend nehezen, lassan állt helyre.
Zavargás már Debrecen utcáin is
2015. június 29-én pedig a zavargások már Debrecen utcáira is kiterjedtek, ami joggal keltett riadalmat nem csak a környékbeliekben, hanem a cívisváros távolabb lakó polgáraiban is. Két migráns verekedett össze, a balhéba több százan kapcsolódtak be. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, a Sámsoni utat a befogadó állomás előtt lezárták. A 800 emberre tervezett táborban ekkor körülbelül 1600-an tartózkodtak. A nézeteltérés oka az volt, hogy az egyik menedékkérő elvette a másik – egyes információk szerint a lapok között 200 eurót tartalmazó – Koránját, majd az egyik épületbe berohanva megtaposta azt. A konfliktus elmérgesedett, abba az állomáson tartózkodó menedékkérelmet benyújtók közül több százan bekapcsolódtak. A migránsok kijött a táborból. Egyesek leültek az útra, mások kukákat borogattak és fel is gyújtottak azokat. A buszfordulóban kövekkel dobálták az autósokat, ott parkoló járműveket rongáltak meg.
A rendőrség azonnal kiemelten reagált az eseményekre, 154 fős rendőri egység bevetésével kordonokat felállítva és a feldühödött tömeg megfékezése érdekében gázcsapásokat alkalmazva visszaszorította a tábor területére a közterületen randalírozó migránsokat. A rendőrség a konfliktus résztvevőit szétválasztotta, egyiküket bevitte a Debreceni Rendőrkapitányságra. A randalírozás során egy rendőr megsérült, a Készenléti Rendőrség főtörzsőrmesterét kővel dobták meg.
Papp László: a helyzet elfogadhatatlan
Még aznap délután a helyszínre érkezett Papp László polgármester és Rácz Róbert megyei kormánymegbízott. Papp László közölte: a Debrecen egész területén megerősített jelenléttel fogja biztosítani a rendet, különösen kiemelt figyelemmel a menekülttábor környezetére.
- Debrecen számára elfogadhatatlan ez a helyzet. Korábban is kinyilvánítottuk azt a törekvésünket, hogy a menekülttábort Debrecenben zárják be, hiszen jelentős feszültségeket generál a környéken. A mostani események alátámasztják azokat a törekvéseinket, miszerint Debrecenben ennek a tábornak nincs helye – fogalmazott Papp László. - Nyilvánvalóan nem tudunk elvonatkoztatni attól a helyzettől, hogy Magyarország egy nagyon jelentős migrációs nyomás alatt áll, ezért feltétlenül támogatjuk a kormány azon szándékát, hogy a déli határon fizikai akadályt kell húzni, mert a menekültáradatnak gátat kell szabni, ez lehet megoldás a debreceni menekülttábor kérdésére is.
Pósán László debreceni fideszes országgyűlési képviselő közleményt adott ki a történtek kapcsán.
- Azok az emberek, akik törvénysértő módon lépték át a magyar határt, de ugyanakkor igényt tartanak a magyar emberek támogatására és együttérzésére, a befogadó állomás környékén tanúsított erőszakos cselekedeteikkel méltatlanná váltak a jóindulatunkra – fogalmazott Pósán László. A képviselő azt írta: a baloldal javaslata, hogy növeljük a menekülttáborok számát és kapacitását, semmi jóra nem vezet.
Ezek után nem csoda, hogy több százan gyűltek össze a Sámsoni úti befogadóállomás előtt, hogy transzparensekkel tüntessenek a tábor bővítése, valamint az illegális bevándorlók ellen. A debreceniek közül sokan sérelmezték, hogy a debreceni tábor nem zárt, tehát az ott élő menekültek, illegális bevándorlók szabadon kijárhatnak és sétálhatnak akár a város központjában is - ezt egyébként az Európai Unió szabályozása teszi lehetővé a számukra. A menekültekkel kapcsolatban az is megosztotta a közvéleményt már ekkor is, hogy az unió kötelező kvótarendszert akar előírni a tagállamoknak a menekültek befogadásával kapcsolatban, így Magyarországra vonatkozóan is.
Orbán Viktor: a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni
A menekülttábor kérdése téma volt Orbán Viktor miniszterelnök és Papp László polgármester 2015. májusi debreceni sajtótájékoztatóján. A polgármester akkor azt kérte, ne bővítsék tovább a tábort. Orbán Viktor elmondta: „ez nem menekült-, hanem bevándorlótábor. Azokat, akik menekülnek a hazájukból, mert nincs más választásuk, azokat az embereket Magyarország mindig megfelelően fogadta. A bevándorlás azonban más. A bevándorlók nem azért jönnek, mert menekülniük kell, hanem mert más életet szeretnének. Ez is érthető, de Magyarországnak meg kell védeni a jogrendjét. Ezt a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni, és az ott lévőket hazaküldeni. Vannak országok, amelyek akarnak bevándorláspolitikát folytatni, és ezt tiszteletben kell tartani. Mi azonban nem akarjuk ezt.”
Nem sokkal később újabb botrány borzolta az idegeket. Ekkor emeltek vádat a debreceni menekülttábor négy lakója ellen, akik kenyérvágó késsel megfenyegették egyik társukat, és erőszakkal elvettek tőle 1300 eurót.
2015. december 16-án aztán megtörtént, amire a debreceniek vártak: kikerült a „zárva” tábla a debreceni menekülttábor kapujára. Október elején ugyanis határozott a kormány arról, hogy felszámolják a befogadóállomást. Október végére a tábor nyitott részén tartózkodó külföldieket a Bevándorlási Hivatal más befogadó állomásra szállították át, így rövid idő alatt jelentősen lecsökkent az intézmény területén tartózkodó migránsok létszáma. Néhányan akkor még maradtak a zárt részlegen, a menekültügyi őrzött befogadó központban, majd november 30-án elvitték Debrecenbőlőket is.
Papp László polgármester a bezáráskor emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel májusban állapodtak meg a tábor bezárásáról, melyre most megnyílt a lehetőség, köszönhetően a kormány következetes migrációs politikájának és a déli határzár megépítésének. Papp László kijelentette, a tábor itt léte biztonsági kockázatot jelentett.
A polgármester felidézte, hogy augusztusban volt olyan nap, amikor kétezer migráns érkezett a táborba. A város folyamatosan kapcsolatban volt a Bevándorlási Hivatallal, az önkormányzat buszjáratot is indított, hogy a Nagyállomásról a a táborba szállítsák a bevándorlókat, és így minél kevesebb súrlódás legyen a város lakossága és a migránsok között.
- A debreceniek minden tekintetben jól vizsgáztak, de mégiscsak hálásak vagyunk a kormánynak azért, hogy a debreceni tábor megszüntette a tevékenységét, ezáltal Magyarország és Debrecen is biztonságosabbá vált – zárta a beszédét a polgármester.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az elmúlt húsz évben 73 ezer embert fogadott be a debreceni menekülttábor. Köszönte a debreceniek türelmét, és mint mondta, most betartva ígéretüket bezárják az állomást. Ám Kontrát Károly felhívta a figyelmet arra, hogy a veszély nem múlt el...
Elítélt is kiutasított migránsok
Hogy mennyire így van ez, arra a következőé v, azaz 2016 februárja adott csattanós választ. A Debreceni Törvényszék jogerős döntésével ekkor egy embercsempész hálózatot ítélt el. Egy táborlakó utasszervező és két sofőrszervező volt a kulcsfigurája annak a bűnszervezetnek, amely hat sofőrrel, fél év alatt több, mint száz (a vád szerint 123) illegális bevándorlót szállított autóval Nyugat-Európába. Két afgán férfi és egy magyar nő irányította az embercsempész-hálózatot. Álneveket használtak, rendszeresen cserélgették a telefonszámaikat, és interneten kerestek magyar sofőröket a főként németországi fuvarokra. A migránsok 4-500 eurót fizettek a szállításokért, a sofőrök pedig 100-200 eurót kaptak egy-egy útért. 2014 márciusában bukott le a banda egyik mikrobusza az M3-as autópályán. A járműben 18 afgán utas volt.
Az ügy kilenc vádlottja közül hat vádlott esetében az első fokon kiszabott büntetést súlyosította a törvényszék. Az elsőrendű afgán vádlott hat év szabadságvesztést kapott, másik afgán férfi pedig öt évet. A magyar nő négy évig lesz majd fegyházban. A Törvényszék több vádlott esetében is – így az elsőrendű vádlottal szemben 39 ezer 600 euró vagyonelkobzást rendelt el.
2016. szeptember 12-én a Debreceni Járásbíróság bűnösnek mondta ki W. A. elsőrendű vádlottat és hat társát csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett garázdaság bűntettében a debreceni menekülttábor emlékezetes, nyári, 2015-ös nagy balhéjának ügyében. Az első-, ötöd-, hatod- és hetedrendű vádlottat 1 év 8 hónap – 4 évi próbaidőre felfüggesztett-, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottat 1 év 4 hónap – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A bíróság valamennyi vádlottat 5 év Magyarország területéről kiutasítással is sújtotta.
A vádlottak és ismeretlen társaik kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat súlyosan megzavarva másokban megbotránkozást, riadalmat, félelmet keltsen – áll a vádiratban. A tárgyaláson csak a negyedrendű vádlott jelent meg, a többiekről azt sem tudják, hol vannak, kirendelt védőik képviselték őket. A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős. Az ügyész és öt távollévő vádlott védője három nap gondolkodási időt tartott fenn, az ötödrendű vádlott védője fellebbezést jelentett be. A negyedrendű vádlott, aki egyedül megjelent, védőjével együtt tudomásul vette a bíróság döntését.
Ne mások döntsenek helyettünk
Papp László polgármester 2016. szeptember 12-én arról nyújtott be előterjesztést, hogy a közgyűlés támogassa a kormány kezdeményezésére október 2. napjára kitűzött országos népszavazást, a kötelező betelepítés elutasítását. Emellett a testület kérje a debreceni választópolgárokat, hogy népszavazáson vegyenek részt, „ne hagyják, hogy mások döntsenek jövőnkről és biztonságunkról”.
Amennyiben a képviselők támogatják az előterjesztést, az önkormányzat közérdekű tájékoztatási programot indít, amelynek célja, hogy a debreceni választópolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson. Erre ötmillió forintot különítenének el a 2016-os költségvetés terhére.
Papp László azt is megjegyezte, ha nem utasítják el a debreceniek a kötelező kvótát, akkor elképzelhető, hogy ismét meg kell nyitni a Sámsoni úti menekülttábort, amit nagy nehézségek árán és a debreceniek nagy örömére sikerült bezárni a tavalyi év végén. S akkor kezdődhetne minden elölről.
Fél óra a migránsok társaságában...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)