Dehir

Debrecen

Fábián István: fizetős hallgatókat kell behoznunk az egyetemre

Debrecen – Mindenkinek vannak fenntartásai a keretszámokkal, mondja a rektor, aki a felsőoktatási törvényről és a centenáriumról is nyilatkozott. Interjú.

Fábián István pályája teljes egészében a Debreceni Egyetemhez kötődik. Itt kezdte, még a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1975-ben vegyész szakos egyetemi hallgatóként. Itt járta végig a szakma lépcsőfokait, s jutott el oda, hogy tanszékvezető lett – most pedig az egyetem rektoraként dolgozik. Abszolút szerencsének tartja, hogy éppen akkor ülhet a rektori székben, amikor centenáriumát ünnepli az egyetem.

Dehir.hu: Hogy látja, melyek voltak e száz évnek a legfontosabb lépcsőfokai?

Fábián István: Én nem is a száz évnél kezdeném, hanem a 474 évnél, 1538-nál, amikor ebben a városban megjelent a felsőoktatás. Ugyanis a Debreceni Egyetem elmúlt száz éve nem értelmezhető a megelőző évszázadok és a debreceni Református Kollégium nélkül. 1912 szintén mérföldkő, hiszen akkor mondták ki, hogy a cívisvárosban létre kell hozni a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet. Fontos esemény az első tényleges tanév elindítása, de az is lényeges dátum volt, amikor 1918-ban IV. Károly király felavatta az Orvostudományi Kar központi épületét. Mindez azt jelenti, hogy materializálódott az egyetem, mivel addig nem volt épület, amihez ilyen módon lehetett volna kötni a létét. A húszas évek nagy építkezését követően pedig kiemelkedő jelentősége volt annak, amikor 1932-ben felavatták a központi épületet, ahol most is beszélgetünk. Természetesen voltak az egyetem életében kevésbé felemelő események is. Például az, hogy 1949-ben felfüggesztették a jogászképzést. Vagy hogy az orvosképzés 1951-es kiválásával az egyetem feldarabolódása is elindult. Ezzel szemben ismét egy előremutató esemény következett be 2000-ben, amikor öt egyetemi és három főiskolai karral megtörtént az integráció. De vannak olyan folyamatok is, amelyeket elsősorban nem évszámokhoz érdemes kötni. Ezek közé tartozik például az, hogy a 20. század elején a város jelentős területet adományozott a Nagyerdőn az egyetemnek. De visszaléphetünk még korábbra, a Református Kollégium alapításának korába is, amikor a cívisek úgy gondolták, hogy adományozni kell az oktatás céljaira – mert felismerték ennek jelentőségét, és ahogy mondani szokás, nekik tellett erre…

Dehir.hu: Milyen programokkal készültek illetve készülnek a centenáriumra? Mit tapasztalhatnak a debreceniek, lesz-e közük az egyetem ünnepéhez?

Fábián István: Már túl vagyunk a nagy nyitányon, a február 3-án tartott ünnepi szenátusi ülésen, az egyetem száz évéről szóló könyv bemutatóján, a színházi díszelőadáson, illetve a magyar nyelvű határon túli egyetemek másnap, szombaton tartott fórumán és az esti bálon. Ezen túlmenően pedig az egész év során lesznek olyan rendezvények, amelyek elsősorban a centenáriumhoz kötődnek. De úgy is mondhatjuk, ahol lehet, minden fontos idei programunk esetében meg fogjuk keresni a kapcsolódási pontot az egyetem múltjához. A cél mindenképpen az, hogy a lakosság is érezze magáénak ezt az ünnepet. Ettől a kérdéstől én egy kicsit elválasztanám a várossal mint közigazgatási egységgel való kapcsolatrendszerünket, mely az elmúlt években nagyon szépen fejlődött, igyekszünk együttműködni Debrecennel, a város vezetésével.

Dehir.hu: Az ünnep ellenére sem mehetünk el szó nélkül a jelen gondjai mellett: a felsőoktatási törvény és a felvételi keretszámok nem kis árnyékot vetnek a centenáriumra.

Fábián István: Az új felsőoktatási törvény nagyon komoly változásokat hoz. A probléma az, hogy sok minden még mind a mai napig nincs kiérlelve. Nagy kérdés, hogy azok a rendeletek, amelyeket majd a törvény alapján meghoz a kormány, ténylegesen miket fognak tartalmazni. Ezzel szemben a keretszámok nagyon is konkrétan tisztázzák a működési feltételeinket, bár ezek szintén további  kérdéseket vetnek fel. Az például fontos kérdés, hogy azokon a területeken, ahol nincs állami finanszírozás, meg tudjuk-e teremteni hosszútávon és megnyugtató módon a működés feltételeit. Hiszen ez azt jelenti, hogy fizetős hallgatókat kell behoznunk az egyetemre, hogy fenn tudjuk tartani ezeket a képzéseket. Az is lényeges, milyen módon tudjuk feltölteni azokat a kereteket, melyek a kedvezményezett területekre kaptunk. Gondolok itt például a műszaki, a természettudományos vagy az informatikai képzésekre.

Dehir.hu: Kell keresnünk ezekben a számokban logikát, vagy tendenciát, mi és miért történik a Debreceni Egyetemmel?

Fábián István: Én nem szűkíteném le ezt a mi egyetemünkre, mivel – ahogy beszéltük a rektortársakkal –, mindenkinek vannak fenntartásai ezekkel a számokkal. Nekem is. Ám azt nem tudom, hogy konkrétan mi az elosztás alapelve. Nyilván az oktatási tárca tudna választ adni arra, miért döntöttek úgy, ahogy. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy bizonyos területeken – például a jogászképzésben – csak fővárosi intézményben van államilag finanszírozott hely. Debrecenben a közgazdasági képzésre is nagyságrendekkel kevesebb hallgatót vehetünk fel, mint korábban, és nem értjük, miért van ez. Az meg, hogy a társadalomtudományi képzések egy részével – köztük például a kommunikációs képzéssel is – lehetnek kormányzati fenntartások, szerintem szintén tükröződik ezekben a számokban. Ezzel együtt mi a minőséget az összes nehézség ellenére sem kívánjuk feladni, és továbbra is az az elsődleges célunk, hogy intézményünk megerősödjön és továbbra is ott legyen a nemzetközi piacon. A Debreceni Egyetem létezett már száz éve, illetve gyökerei még mélyebbre nyúlnak vissza – és úgy gondolom, bármilyen problémák is vannak ma, az egyetem itt lesz száz év múlva is.

Hozzászólások

Vissza az oldal tetejére