Élmény kicsiknek és nagyoknak: elkísértük első útjára a megújult Zsuzsi vonatot – fotók, videóval
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2020.07.18. 18:30 | Frissítve: 2020.07.20. 15:39
Debrecen – Másfél évnyi kényszerpihenő után újra kifutott a debreceniek nagy kedvence. A Zsuzsi Erdei Vasút a vonatozás élményén túl a Hármashegyalja csodáit is megmutatja a városból érkezőknek. Mi is kipróbáltuk a megújult kisvonatot, s bár az eső nem kímélt bennünket, sok élménnyel tértünk haza.
Apró vízcseppek bombázták a várakozókat szombat reggel és a hőmérséklet sem igazodott az elvárásokhoz, ennek ellenére mégis többen úgy döntöttek, hogy felszállnak a felújított Zsuzsi vonatra, amely másfél év után ezen a hétvégén indult útnak először.
Fotók: Petró Enikő
A Zsuzsi Erdei Vasút az ország legrégebben működő erdei vasútja; első 21,5 kilométeres szakaszát a debreceni fatelep és Nyírmártonfalva között 1882. július 16-án, azaz 138 évvel ezelőtt nyitották meg. Nem véletlen tehát, hogy a ráncfelvarráson átesett kisvasutat idén éppen július 16-án adták át.
Kíváncsiak lettünk, hogy vajon miben rejlik a Zsuzsi vonzereje, s mivel a felújítás előtt még soha nem ültem rajta, úgy döntöttünk párommal, hogy ideje kipróbálni.
Miért éppen Zsuzsi?
A bájos kocsik elé megérkezésünk után hamarosan csatlakoztatták az MK48-as számú 2002-es dízel-hidraulikus mozdonyt. Mint utólag megtudtuk, az "igazi Zsuzsi" a 394,023 pályaszámú gőzmozdony, hiszen ezt illették először ezzel a névvel. Ma már természetesen minden vonat Zsuzsi, amelyik a Fatelep állomásról a Hármashegyaljáig közlekedik.
A név forrására nincs biztos magyarázat, anekdoták szerint a környékbeli piacozó asszonyok nevezték el így a lokomotívot, ám a legvalószínűbb az, hogy az egyik mozdonyvezető kedveséről kapta a nevét a gőzös. A vasútüzem egyébként 1996 óta viseli hivatalosan a Zsuzsi nevet.
Szombaton két zárt és egy nyitott kocsival indult útnak a vonat, az élmény kedvéért az utóbbit választottuk.
A kocsit egy családdal osztottuk meg, a kétéves kislány láthatóan élvezte a különleges utazást.
– Zara nagyon szereti a vonatokat, ezért választottuk a Zsuzsit szombati kikapcsolódásnak – mondta el anyukája, Balláné Dankó Alexandra.
Miután kigördültünk az állomásról a Szabadságtelep kertjeinek aljában suhantunk végig, majd a Vámospércsi úttal párhuzamosan zakatoltunk. Nem sok idő telt el és kiértünk a városból, a házak fogyatkoztak, helyüket átvették a fák és a virágos puszták.
Erdő és puszta találkozása
Szinte hitetlen, hogy Debrecentől nem messze már olyan érzés keríthet minket hatalmába, mintha egy ősi erdő mélyében járnánk, s valóban ez is történt, a fák ugyanis a sínek két oldaláról úgy borultak fölénk, mintha el akarnák rejteni a kisvonatot a kíváncsi szemek elől. Az eső továbbra is kísért minket, nemcsak a vonat kerekei kattogtak, hanem a cseppek a kocsi tetején is rendezett ritmust vertek.
A változatos növényvilág és a hirtelen környezetváltozás annyira elveszi az ember figyelmét, hogy az út a Hármashegyaljáig alig tűnik többnek 35 percnél, míg körülbelül tíz perc híján egy órát tölthettünk el a Zsuzsin. Azt, hogy nagyjából hol jártunk, a megállókból tudtuk betájolni.
Megérkeztek kedves utasaink!????❤️ Köszönjük,hogy eljöttek!
Közzétette: Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen – 2020. július 18., szombat
Miután megérkeztünk a végállomásra, a továbbra sem csillapodó eső ellenére lelkesen szálltunk le a vonatról és szippantottunk bele a friss, erdei levegőbe. Hármashegyalján egy fogadóházikó várja az utazókat, amelyben még egy csillagvizsgálót is találhatunk. Ez legnagyobb bánatunkra felújítás miatt zárva volt.
Mivel az időjárás semmilyen kinti elfoglaltságnak nem kedvezett, legtöbben, miután körülnéztek a környéken, visszaindultak a Zsuzsival, néhányan azonban többet szerettünk volna látni és megtudni a környékről, ezért úgy döntöttünk, hogy még maradunk.
A nyugodtságot árasztó erdő és madárcsicsergés
Nem messze a házikótól focipálya és játszótér várja a látogatókat, valamint egy színpad áll a helyszínen, padokkal és asztalokkal körülvéve. A K-pop Dance Show szervezői is ezt a helyszínt nézték ki maguknak. Van tűzgyújtóhely, bicikliút és biciklitartó is, illetve három olyan túraútvonalat járhatnak végig a természet kedvelői, amelyek még Belgiumból is vonzottak ide túrázókat. Az erdei tanösvényekről bővebb információkat a kisvasút honlapján találhatnak.
Ám nem csak a természetben barangolóknak ajánljuk ezt a helyszínt.
Kitűnő elfoglaltság lehet gyerkőcökkel kivonatozni Hármashegyaljára, s míg a kicsik csúszdáznak vagy hintáznak, addig lehet élvezni az erdő csendjét és a madarak trillázását.
Mert bizony ez a hely a városi hangokhoz szokott fül számára feltűnően csendes, emiatt pedig egy kis megnyugvást jelenthet a kikapcsolódni vágyók számára. Egy ízletes családi pikniknek is kitűnő helyszín, de akár csoportoknak is ideális lehet egy kis szórakozásra.
Sajnos a híres kilátóra nem jutottunk el, mert az eső áztatta növényzet és föld nem barátja a sportcipőknek, így ezt az érdekességet – ahogy a túraútvonalak bejárását is – kénytelenek voltunk egy következő kirándulásra hagyni.
A természet azonban kárpótolt minket a folyamatos öntözésért. Miután felszálltunk a következőnek befutó vonatra – amelyről egyébként már többen szálltak le –, s elindultunk visszafelé, két fácánt – egy kakast és egy tojót –, illetve vadnyulat is megpillanthattunk a Zsuzsi vonat ablakából.
Ekkor egyébként már a zárt kocsit részesítettük előnyben, amely felért egy időutazással. A padok és a csomagtartók a múltszázad eleji vagonokat idézték, ám kinézetük ellenére kényelmesek voltak.
Kicsit fájó szívvel hagytuk el a Hármashegyalja állomást, hiszen tudtuk, hogy csak töredékét láthattuk ennek a varázslatos tájnak, de gondolatban már tervezgettük a következő vonatozást. De az is lehet, hogy legközelebb egy napos délelőttön spontán ötlettől vezérelve szállunk fel a Zsuzsira.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)