Durva biciklisek a járdákon – mit tehetnek a gyalogosok?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.01.17. 11:57 | Frissítve: 2013.01.18. 10:47
Debrecen – Konfliktusokat és baleseteket is szül nap, mint nap, hogy sok kerékpáros nem tartja be a KRESZ-t, és a járdán veszélyeztetik, fenyegetik, ütik el a gyalogosokat. Ezek miatt kérdeztük Kovács Károly századost, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjét.
Dehir.hu: - Egyes kerékpárosok lassítás és irányváltás nélkül úgy hajtanak a gyalogosok felé, mintha az ő kötelességük lenne, hogy félreugráljanak előlük. Hol érezhetik biztonságban magukat a gyalogosok, ha a számukra kijelölt helyeken sem?
Kovács Károly: - Abszolút biztonság - csak úgy, mint az élet minden területén - a közlekedés terén sem létezik. A biztonság kérdését megközelíthetjük objektív és szubjektív oldalról is. Az objektív oldalon a közlekedési, illetve az ahhoz kapcsolódó szabályokat értem, hiszen a jog, a jogalkotó mindent megtesz a biztonságunk érdekében. Ha a KRESZ szabályait betartva közlekedünk, és a veszélyhelyzetek észlelése esetén a tőlünk elvárható vészelhárítási kötelezettségeinknek is eleget teszünk, akkor már minimális az esélye annak, hogy baleset részesévé váljunk.
Dehir.hu: - Hol megengedett a kerékpározás, és hol lehet, kell gyalogosan közlekedni?
Kovács Károly: - A KRESZ 21. paragrafusa szerint a gyalogosnak a járdán kell közlekednie, ahol pedig járda nincs, ott a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton. A gyalogosok közlekedése elsősorban a járdára korlátozódik, ahol - elvileg - biztonságban érezhetik magukat. A feltételes módot itt persze nem véletlenül alkalmaztam. A kerékpárok forgalomban való részvételével a KRESZ 54. paragrafusa foglalkozik, amely többek között meghatározza, hogy kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy - erre utaló jelzés esetében – buszsávon kell közlekedni. Ahol ilyen nincs, ott a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
Dehir.hu: - Jármű-e a kerékpár?
Kovács Károly: - A kerékpár a KRESZ 1. számú függeléke szerint járműnek minősül, és emiatt azzal az úttesten kell közlekedni. A meghatározás kimondja, hogy a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amit emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A KRESZ a kerékpárosok úttesten közlekedésével kapcsolatban kivételt is megfogalmaz az 54. § (2) bekezdésében. Eszerint a lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol tilos, ott a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad kerékpározni. Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
Dehir.hu: - Sokszor arra hivatkoznak a kerékpárosok, hogy azért hajtanak a járdán, mert az úttesten a nagy forgalom miatt balesetveszélyes számukra a közlekedés.
Kovács Károly: - A KRESZ meghatározásai alapján ez nem elfogadható indok, mint ahogy az előbbiekben már kifejtettem.
Dehir.hu: - Gyakori sajnos, hogy a járdán biciklizők méltatlankodva, üvöltözve és durván fenyegetőzve hajtanak tovább; meg se állnak, meg se kérdezik, hogy jól van-e a gyalogos, akinek nekimentek, és elnézést se kérnek tőle. Mi a helyes magatartás, ha kerékpáros gyalogossal ütközik?
Kovács Károly: - A KRESZ 58. paragrafusa szerint az érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset miatt megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, akkor a balesetről a rendőrhatóságot - a legközelebbi rendőrt - haladéktalanul értesíteni kell, és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a rendőrhatóság értesítése a rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíti, akkor a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
Dehir.hu: - Következésképp a segítségnyújtás is kötelező.
Kovács Károly: - A balesettel érintett jármű vezetőjének megállási és segítségnyújtási kötelmét az 58. § (1) bekezdése határozza meg. Ha azonban valaki megsérült – akár elvonatkoztatva a közlekedési balesetektől is –, vagy élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, akkor mindenki köteles a tőle elvárható segítséget megadni az ilyen helyzetekben lévő személyeknek. Az ellen, aki ezt a kötelezettséget elmulasztja, a Büntető Törvénykönyv alapján büntetőeljárást kezdeményeznek.
Dehir.hu: A rendőrség is érzékeli a fenti problémákat?
Kovács Károly: - Most nincs kerékpáros-szezon, de külön figyelmet fordítunk a kerékpárosok járdán való közlekedésére, és tavaly is több közlekedési akciót tartottunk a szabályszegők kiszűrésére. Az elsődleges adatok szerint 2012-ben 822 személyi sérüléses közlekedési baleset történt a megyében (2011-ben 863), amelyek közül 142-t okozott kerékpáros (2011-ben 137). Van tehát egy minimális emelkedés, emiatt is szánunk kiemelt figyelmet erre a járműkategóriára!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)