Debrecen a polgárosodás mintavárosa volt az 1840-es években
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.15. 09:59 | Frissítve: 2015.03.16. 08:39
Debrecen – A cívisvárost a szabadságharc idejéből a Habsburg-ház trónfosztása miatt ismerjük elsősorban. Pedig sok minden más is történt...
Nagyon fontos, hogy a ma gyermekei számára átélhetővé, átérezhetővé tegyük március 15-ét és az egész korszakot. Ezen a téren még bőven van tennivaló, de van hozzá muníció is.
- 1848. március 15-éről sokáig, sokan azt gondolták: pesti-budai ügy, illetve országos ügy, de ez nem így van. Hiszen Debrecenben is sok minden történt ekkor, és az ezt megelőző években, a történéseket pedig már fel is tárták a kutatások – idézte fel a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában Mazsu János, a Debreceni Egyetem történésze. – Debrecenben a politikai elit, a városvezetés, a kollégium tanári kara és diáksága már 1845-től kezdve folyamatosan támogatta az alkotmányos reformtörekvéseket. Deák Ferencet 1845-ben, Széchényi Istvánt kevéssel utána díszpolgárává választotta a város. És mindössze néhány nappal a március 15-i események után, március 19-én Kossuth Lajost is beemelték ebbe a körbe, tehát a reformmozgalom mindhárom jelentős politikai vezetője Debrecen díszpolgára lett.
Nagyhatású szónokok, prédikátorok, püspökök, diákok gyűltek össze, tízezres tömegmegmozdulások voltak Debrecenben március 22. táján. Sőt, a katolikus egyház vezetői és hívei, a Szent Anna székesegyházból átvonultak a másik félhez. Így katolikusok, protestánsok, kálvinisták együtt léptek fel a vallásszabadság, a polgári szabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának érdekében. A vallásszabadság kérdésében ilyen egységes fellépés nem volt jellemző. A történelmi egyházak együttműködése példaszerű volt, erre épült a városiasodás, a polgárosodás a cívisvárosban. Ide tartozik még, hogy 1840-től hivatalosan is beköltözni engedték a zsidóságot.
Tehát a mintaszerű magyar urbanizáció és városi polgárosodás itt gyökerezett Debrecenben, már az 1840-es években.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)