Az Új élet park őrbástyái – az élet Debrecen felett
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.11. 10:24 | Frissítve: 2015.03.11. 10:24
Debrecen – Az egykori libaúsztató és -legelő helyén már fél évszázada lakótelep terül el. Ha régi házakat is fel akarunk fedezni, akkor minél magasabbról és minél távolabbra kell néznünk – a városrészben ugyanis egy épület maradt meg a korábbi időkből.
A környék – és a város – jellegzetes létesítményei a kilencemeletes lakóházak, melyekből a Dózsa György utca környékén is jó néhány magasodik (akárcsak az Erzsébet utcánál). A házak szintjein többnyire négy-négy lakás található, és sokuknak a földszinten is vannak olyan lakásaik, amik ablakai szinte mellmagasságban néznek a parkokra. Különös ismertető jegyeik azok a kis erkélyek is, amik a liftaknák mentén nyílnak minden emeleten. Ezekről a „várfokokról” a téli időszakban kiváló panoráma tárul fel, majd lombfakadás után bezáródnak a szabad terek.
Az Új élet parki lakótelep a cívisváros első igazi – de még nem paneles – kolóniájaként épült fel a Libakertben. (Később természetesen beton- és betonpanelházakat is szép számban húztak fel itt.) A Libakert elnevezést a városi tanács jegyzőkönyvei először 1664-ben használták a környékre. A 19. századi feltöltésekor még csak konyhakertészetet létesítettek itt, s csaknem 40 holdnyi területet vontak be a termelésbe. Az Új Élet Park megépítésekor pedig még arra számítottak, hogy a város népessége az új évezredig csaknem 300 ezerre nő, és emiatt 86 700 lakásra lesz szükség.
Mindemellett új általános iskolák is kellettek, s ennek eredményeként például az itteni intézmény 1962-ben nyílt meg a kisdobosok és az úttörők előtt. A neve 1994-ig Új élet parki volt, amikor is a tanulók javaslatára az Ibolya Utcai Általános Iskola lett a neve. Az épületegyüttesre egyaránt jó rálátás nyílik az Ibolya utcai négyemeletes lakóházakból és a Dózsa György utca melletti kilencemeletesekből is. Az oktatási intézménynek ma már az a korabeli dombormű is a különlegessége, ami a lépcsős főkapu mellett áll a vöröses iskolafal előtt.
A városrész lakóházai egyébként szerényen színezettek, de némi formagazdagság is felfedezhet ő rajtuk. Ugyanakkor sokuknak erkélyeik vannak, az alsó szinteken pedig tárolók és üzlethelyiségek is találhatók. Garázs kevés van, viszont parkolóhely akad. Az egyik ilyen övezetben, az iskolaudvar mellett bújik meg a könyvtár, aminek az épülete tulajdonképpen a régi Libakert mementója, jelképe, hiszen csak ez a ház maradt meg azokból az időkből. Korábban családi fészek volt, az olvasóközönség pedig 1968 óta látogathatja.
Izgalmas látványt nyújt a Dózsa György utca is, hiszen 2014 februárja óta ott közlekednek menetrend szerint a kettes CAF villamosok is. Az iskola melletti kereszteződésben az Ibolya utca fut tovább a Vénkertbe, míg az ellenkező oldalban a Libakert után a Péterfia nevű városrészt is érinti ez az utca. Neve, az Ibolya éppen aktuális, hiszen március második hetében jártunk ott, ugyanakkor a rendszerváltás előtt az „Új élet” szimbólumrendszerébe is jól illett.
Akiknek megadatik, hogy a legmagasabb helyekről vegyék szemügyre a környéket, azok nemcsak a szürke lakóházak sorait láthatják, hanem a közöttük elterülő (és egyre inkább ébredező) parkokra és játszóterekre is rácsodálkozhatnak. A „túlparton” feltűnik a Borsos-villa és a Füredi úti református templom is, távolabb pedig többek között az egykori HÁÉV-munkásszálló és az újkerti 14 emeletesek. Nem hiábavaló ezeknél is tovább pillantani, hiszen a horizonton rendre kirajzolódik a Debreceni Egyetem főépülete, a stadion és a nagyerdei víztorony is.
Ez utóbbi nevezetesség azért is érdekes, mert hamarosan befejeződik az átalakítása, és a kupolája körüli erkély hivatalosan is kilátó lesz. Onnan pedig nem csak viszonozni lehet majd például a libakerti látcsövezéseket, de gyakorlatilag 360 fokos panoráma nyílik a Nagyerdőre és az egész városra.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)