Az ősi Debrecen nyomaira bukkantak a belvárosban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.25. 08:02 | Frissítve: 2012.07.25. 14:39
Debrecen – Különleges kerámiákat, kutakat, kancsót és egy X. századi veremházat találtak a szakemberek a Széchenyi utca környékén, a kiskörút építése során. A leletekről a feltárás vezetője beszélt a Debrecen Televízióban.
Értékes leleteket találtak a régészek a nyugati kiskörút építése előtt, a régészeti feltárás során a belvárosban. Az ősi Debrecenről D. Nagy László régész, a feltárás vezetője beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának kedd esti adásában.
- Már 2005-ben elkezdődtek az ásatások ezen a környéken, amikor a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, a Debreceni Ítélőtábla és a hozzájuk kapcsolódó mélygarázs területét tártuk fel. Akkor elég különleges leleteket találtunk, a legkorábbiak háromezer évvel ezelőttről, Kr.e. 1000 tájáról, a késő bronzkorból származnak – mondta D. Nagy László.
A következő jelentős időszak a szarmata korszak volt a Krisztus utáni II.-III. században, amikor rómaiak éltek a Kárpát-medencében, ahogy hívták Pannóniában. Ebből az időszakból találtak a régészek egy nagyon gazdagon felékszerezett női, valamint egy tipikus szarmata sírt. Ezek a leletek azért különlegesek, mert 2003-ban a Bethlen utca környékén valószínűleg ennek a közösségnek a telepét tárták fel, így kiderült, hogy a település és a temető közötti távolság annyi, mint a Bethlen és a Széchenyi utcák távolsága.
- Ami igazán jelentős lelet a város történetébe, hogy találtunk egy X. századi veremházat a mélygarázs területén. Ez azért különleges, mert a történészek úgy gondolták, hogy a Széchenyi utca környéke csak a XV. században népesült be, de mi már a X. századtól kezdve folyamatosan találtunk leleteket, sőt a veremházon kívül kora Áprád-kori kutakat is sikerült feltárnunk, amelyekben nagyon érdekes kerámiákat találtunk – mesélte a régész.
2010-ben a kiskörút nyomvonalánál bukkantak rá a szakemberek arra a kútra, amelynek a legalján egy fehér vizeskancsó volt. Ez azért kiemelkedő, mert az ilyen fehérre égő agyag nagyon ritka, Debrecen környékén nincsen. A Kárpát-medencében is csak Szlovákiában, Gömörben, illetve Romániában, a Maros völgyében lehet ilyen agyaggal találkozni. A lelet jól mutatja, hogy már abban az időszakban is élénk volt a kereskedelem a Magyar Királyság területén.
Ezeket a leleteket, azonban nem tudják a szakemberek konkrétan egy néphez kötni, hiszen a X. században több nép élt itt: avarok, szlávok és a honfoglaló magyarok.
- Azt nem tudjuk megmondani, hogy ennek a veremháznak a lakói melyik néphez tartoztak, mert nagyon kevés lelet került elő: egy külső kemence és egy az agyaghoz kiásott gödör, így ez egy tipikus X. századi Kárpát-medencei leletanyag, amit nem tudunk etnikumhoz kötni. Annyi fogódzó van, hogy főleg szarvasmarha és ló csontok kerültek elő, és az archeozoológusok kutatásai alapján a honfoglaló magyarokra leginkább ezek az állatok voltak jellemzőek – magyarázta D. Nagy László.
A teljes beszélgetést itt tekinthetik meg.
Dehir - Esti Közelkép 2012-07-24
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)