„Az erősebbnek kell vigyáznia a gyengébbre”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.29. 13:55 | Frissítve: 2011.08.29. 13:55
Debrecen – Az, hogy valaki tud biciklizni, nem egyenlő azzal, hogy közlekedni is tud – hangsúlyozza Hevesi Edit, a Critical Mass-felvonulásokat is irányító Magyar Kerékpáros Klub debreceni szervezetének vezetője. Interjú.
Dehir.hu: Rohamosan nő a kerékpárosok tábora, minek köszönhető ez?
Hevesi Edit: Ma a debreceni lakosságnak már 10-15 százaléka kifejezetten a kerékpárt használja a közlekedéshez. Egyre többen gondolkodnak környezettudatosan, és használják a környezetbarát kerékpárt a mindennapi közlekedésükben. A kerékpár – amellett, hogy nem szennyezi a környezetet – a városi közlekedésre a legideálisabb eszköz. Ajtótól ajtóig juthatunk vele, nem kell dugóban rostokolni, parkolóhelyet keresgélni, az utazás pontosan tervezhető, kiszámítható és költségkímélő is. A mindennapos kerékpározás felfrissít testileg-lelkileg, kikapcsol, levezeti a stresszt, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, fitté tesz. Az ülőmunkát végzőknek is kifejezetten hasznos a munkába tekerés! A benzinár-növekedés is sokakat ültetett kerékpárra az utóbbi évben – reméljük, tartósan!
Dehir.hu: Pedig a járgányok sem olcsók.
Hevesi Edit: Attól függ. Városi közlekedésre a debreceni terepviszonyok között egy egyszerű, egysebességes kerékpár is megfelelő, ami már 40 ezer forinttól elérhető, azaz 2-3 tank benzin áráért. A fenntartási költségek minimálisak, az egyéb kiegészítők ára pedig 2-10 ezer forint. Hétköznapi közlekedésre, munkába járásra nem kell drága bringa, sőt minél egyszerűbb, annál jobb. Ne a minőségen spóroljunk, hanem a funkción: csak olyan felszerelést vásároljunk, ami valóban kell. Például városi közlekedésre, aszfaltos túrákra felesleges a teleszkóp.
Dehir.hu: Ön szerint is kerékpáros-barát város Debrecen?
Hevesi Edit: A közelmúltban elnyert egy ilyen címet, s valóban vannak is előrelépések. Elkészült egy nagyon jól használható fejlesztési terv, melynek konzulense a Magyar Kerékpárosklub helyi szervezete volt. Ha ez alapján indulnak be a fejlesztések, akkor igen jó bringás-infrastruktúra lesz. Ez a terv sok olyan elemet tartalmaz, amelyeket itt eddig nem használtak. Ilyen a nyitott kerékpársáv, a kerékpársávok alkalmazása, az egyirányú utcák megnyitása és a forgalomcsökkentés is. Reméljük, az új elemeket valóban alkalmazza majd a város, és végre feledésbe merül a sok balesetveszélyt és gyalogos-kerékpáros konfliktust okozó gyalog- és kerékpárutak építése. Egyébként azt, hogy mennyire kerékpáros-barát egy város, nem a kerékpáros-infrastruktúra hossza határozza meg, hanem a hozzáállás. Például, hogy az adott önkormányzat mennyire kezeli kiemelten a kerékpárosok ügyét, milyen helyi szemléletformáló kampányokkal népszerűsíti a kerékpározást, mit tesz a közlekedési kultúra javításáért, az autós-kerékpáros-gyalogos viszony javulásáért… Ezen a téren még van hova fejlődnie Debrecennek.
Dehir.hu: Hol lenne még igazán szükség bicikliútra?
Hevesi Edit: Önálló szakaszból csak néhányra a nagyobb forgalmú főutak mentén. A többi nyomvonal biztonságossá tehető sebességkorlátozással vagy figyelemfelhívó táblákkal, kerékpársáv, nyitott kerékpársáv és kerékpáros nyom kialakításával és az útburkolat újraosztásával. Fontos, hogy először a mindennapos közlekedést segítő fejlesztések valósuljanak meg, tehát a munkahelyekre, iskolákba, óvodákba, hivatalokba lehessen eljutni biztonságosan, és utána következzenek a turisztikai jellegű fejlesztések, például a Vekeri-tóhoz, Hármashegyaljára. Régebben szinte csak a városból kivezető szakaszok épültek, amelyek egy része még most is lóg a levegőben. Az utóbbi években elkészült a Füredi úti szakasz, ami már egy összekötő nyomvonalnak tekinthető, és érinti a belvárost is. Ennek egy része gyalog- és kerékpárút, a másik része pedig önálló kerékpárút; a belvárosi részén sajnos elég sok rossz megoldás valósult meg – vannak tehát gyermekbetegségei.
Dehir.hu: És veszélyes pontjai is.
Hevesi Edit: A klub pontosan emiatt nem támogatta ezt a projektet, és hogy ilyen legyen a belvárosi szakasz. Mi az Egyetem sugárút és a Füredi út kereszteződésétől más megoldást választottunk volna, de a tervezők nehezen lépnek túl a beidegződött járdaszélesítésen és felfestésen, a gyalogosok és kerékpárosok összevezetésén. A kerékpárt nem járműként kezelik, hanem hobbi- és sporteszközként, s ez az infrastrukturális fejlesztésekben is tükröződik.
Dehir.hu: Miért a járdákat használja a legtöbb kerékpáros?
Hevesi Edit: Ehhez nagyban hozzájárultak a járdák közös gyalog- és kerékpárúttá való alakításai, mellyel mintegy legalizálták azt, hogy a kerékpárosok a járdán közlekedjenek. Pedig a KRESZ értelmében a kerékpár is jármű, amivel a számára kialakított kerékpáros-infrastruktúrán, vagy annak hiányában az útesten kell közlekedni. A járda a gyalogosoké, és tilos rajta kerékpárral közlekedni! Csak a 12 év alatti gyerek teheti ezt meg legálisan. Sokan hivatkoznak arra, hogy az úttesten nagy és balesetveszélyes a forgalom. Szerintem Debrecenben egy tapasztalt kerékpárosnak – néhány forgalmasabb főútvonalat leszámítva – nem veszélyes az úttestet használnia. A forgalomban közlekedéstől való, alapvető félelem oka nem a forgalom nagysága, hanem a tapasztalatlanság, a rutintalanság, a szabályok ismeretének és a magabiztos kerékpározásnak a hiánya.
Dehir.hu: Pedig aki kerékpározik, annak az autósok helyett is figyelnie kell.
Hevesi Edit: Vannak olyan szabályok is – mint például a parkoló autóktól való oldaltávolság betartása –, amelyek csak a gyakorlatban sajátíthatók el. Nagyon sok írott és íratlan szabályt kell ismernie egy kerékpárosnak. A Magyar Kerékpárosklub éppen ezért indította el a Bebiciklizés nevű projektjét, amely hamarosan Debrecenben is újra elérhető lesz, akárcsak a Bringázz a munkába! akció. A gyakorlatban tanítjuk meg közlekedni a kerékpárosokat, megismertetjük a rájuk vonatkozó, alapvető közlekedési szabályokat, átadjuk a tapasztalatainkat, hogy csökkentsük a járdázó kerékpárosok számát. Az ingyenes alkalmakon a hangsúly a forgalomban közlekedésen van: végigvesszük az alapvető közlekedési szituációkat és szabályokat, s megmutatjuk, hogy igenis hanyagolható a járdahasználat, mivel az úttesten is lehet biztonságosan közlekedni.
Dehir.hu: Sajnos a szabályok nagyon megosztják még a biciklizőket is.
Hevesi Edit: A szabályok csak egyféleképpen értelmezhetők! A gondot inkább a szabályok ismeretének hiánya okozza. Amikor a járdán bicikliző száguldozik és leordítja, lecsengeti a gyalogost, valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy ő az, aki szabálytalanul közlekedik, hogy neki nincs semmi keresnivalója a járdán. Nem egyértelműek az elsőbbségi kérdések – fontos tudni, hogy a kerékpárosnak nincs mindig elsőbbsége az autóssal szemben, még a kerékpárutak kereszteződéseiben sem. Úgy véljük, hogy mindig az erősebbnek kell jobban odafigyelnie a gyengébbre! – tehát az autósnak a sérülékenyebb biciklisre és gyalogosra, a kerékpárosnak pedig a nála sérülékenyebb gyalogosra. Éppen ezért, ha a közös gyalogos- és kerékpáros-területekre kényszerülünk, óvatosabban kell haladnunk: viselkedjünk vendégként, haladjunk lassabban a megengedett 20 km/óránál is, és ne csengessük le a gyalogosokat, ne szlalomozzunk közöttük; adjunk nekik elsőbbséget, és kerüljük a balesetveszélyes helyzeteket. Ha nagy a gyalogosforgalom, használhatjuk az úttestet is – így megelőzhetjük a konfliktusokat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)