A rendszerváltás egykori debreceni diákjai: 1989 csodálatos év volt
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2014.10.22. 19:23 | Frissítve: 2014.10.24. 09:04
Debrecen – Sörmeccsek és politika, diákrektor-választás és öntevékeny körök. Egykori KLTE-s diákok emlékeztek a „daliás” időkre,
A határnyitás 25. évfordulójára a Debreceni Egyetemen is programsorozattal emlékeztek meg. Ennek részeként hívtak meg a szervezők olyan vendégeket az élet legkülönbözőbb területeiről, akik 1989-ben az egyetem elődjének, a KLTE-nek a hallgatói voltak.
A meghívottak listája valóban sokrétű volt, mert például Várkonyi Attila, azaz DJ Dominique ismert producer és műsorvezető lett, akit egy ízben még az év emberének is megválasztottak. Rácz Róbert országgyűlési képviselő volt, ma kormánymegbízott. Pósán László már az ötödik ciklusában dolgozik országgyűlési képviselőként. Sinka Andor, azaz „Sina” ma már vállalkozó, de hosszú ideig a Nyári Egyetem vezetői közé tartozott. A sajtó területéről Széles Tamás, a Debrecen Televízió igazgatója volt a meghívott, aki többek között a Táncsics Mihály-díjat is kiérdemelte.
A beszélgetést vezető Jávor András rektorhelyettes feltette a kérdést a résztvevőknek és a közönségnek: azt kaptuk-e, amit vártunk az eltelt 25 év alatt, és hová jutottunk a negyedszázad alatt. Sokan eljöttek a kor egyetemének "nagy arcai" közül erre a sajátos érettségi találkozóra. A résztvevők aztán sorjázták is a legfontosabb korabeli eseményeket, a határnyitást, a romániai forradalmat és az egyetemi lét akkori kulcsmozzanatait.
Pósán László arra emlékeztetett, hogy a legfontosabb dolog, a rendszer összeomlása bekövetkezett. Azt is hozzátette: ekkor kezdett végre – némiképp a diákmegmozdulások miatt – oldódni a merev egyetemi struktúra. Olyan vívmányok születtek, mint a szabad tanárválasztás, ami a mai egyetemisták számára már természetes. Szekanecz Zoltán, az elismert belgyógyász megjegyezte: fontos mozzanat volt a nyitás lehetősége a nyugat felé, de azt is megemlítette, hogy annak idején a végzős orvosok 90 százaléka tudott itthon elhelyezkedni, ma pedig ez csak 40 százalék. Rácz Róbert viszont arra mutatott rá, hogy akkor ők mégis húszéves fiatalok voltak, akik számára az aktuális sörmeccs ugyanolyan fontos volt, mint a napi politika eseményei.
Ezt támasztotta alá Széles Tamás is, aki elmondta: nem voltak rendszerváltók, de azért egyre inkább figyelték az eseményeket. Egy év múlva pedig már valóban forrongott minden az egyetemen. Várkonyi Attila visszaidézte életének azon időszakát, amikor kétkezi munkásként dolgozott az Egyesült Államokban, majd 1989-ben egy másfajta morál és egy piros Subaru birtokában jött haza. Úgy fogalmazott: abban a rendszerben ő volt a „kerek lukban a négyszögletes fadarab” – de aztán sikerült tágítani a kereteket...
Többen is felidézték az akkori diákrektor választást is, ami voltaképpen egy próbája volt a demokratikus választásoknak, a többpártrendszernek, a kampányolásnak. Szóval abban nagyjából egyetértett mindenki, hogy ennek a korosztálynak a legjobbjai tettek azért, hogy változások történjenek Magyarországon. S azért nagyon más ma már minden....
Dehir - Így élték meg a rendszerváltást az egyetemen
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)