A földkerekség „olvasztótégelye” – az élet az Egyetemvárosban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.06.02. 08:57 | Frissítve: 2014.06.02. 15:30
Debrecen – Állam az államban: bolygónk szinte minden nemzetének képviselői megtalálhatók a Debreceni Egyetem égisze alatt egy csokorban.
Az intézmény és a vonzáskörzete tulajdonképpen „állam az államban”, s ezt a költségvetése mellett az is jól példázza, hogy Debrecen egyetlen más városrészének sincsenek akkora határjelző táblái, mint az Egyetemvárosnak. Ezt a zónát a Dóczy és a Móricz utca, valamint a Nagyerdei körút határolja, s magában foglalja az Egyetem teret is. Ez azt jelenti, hogy az övezethez az eredeti egyetemi rész, a klinika-telep és a DEAC létesítményi tartoznak.
Érdekes módon a szomszédos (és jóval korábban: 1914-ben átadott) Auguszta-szanatórium mai területe nem része az Egyetemvárosnak, miként például a Kassai úti campus és természetesen a vidéki karok sem. Ennek ellenére ez a hely sem kicsi, s a maga eklektikusságával, folyamatos fejlődésével és változásaival nem kevésbé lenyűgöző.
A városrész névadó intézménye (eredetileg Tisza István, majd Kossuth Lajos, 2000 óta pedig Debreceni) 1927 és 1932 között épült, Korb Flóris műépítész tervei szerint. A grandiózus elképzelések nem valósulhattak volna meg, ha nem támogatja az ügyet Tisza István miniszterelnök, Klebersberg Kuno szakminiszter, Baltazár Dezső püspök, valamint Magoss György és Vásáry István polgármesterek. Az avatási ünnepségen Horthy Miklós kormányzó is részt vett.
– Nagyon tetszik ez a környék, szeretem a sok fát, s az oktatással és a kollégiummal is elégedett vagyok. Igaz, kevés a szabadidőnk és most már a vizsgaidőszak is kezdődik – hallhattuk Penczu Bencétől, aki a párjával, Nagy Verával élvezte a napsütést az Élettudományi Központ mellett. Mindketten orvostanhallgatók, és itthon szeretnének dolgozni; jóllehet, a fiatalember azt sem zárja ki, hogy előbb külföldön próbáljon szerencsét, megalapozandó az anyagi helyzetét.
Az egyetemi főépület ma is kívül-belül minden porcikájában lélegzetelállító. Gazdag díszítettségéből is kiemelendők az üvegfelületei, amik eredetileg Róth Miksa munkái. Nem mehetünk el szó nélkül természetesen a palota előtti park mellett sem, amiben a híres szökőkút, valamint a szélső prédikátorszobrok és a belső – jóval később kihelyezett – fürdőző, napozó alakok is pompáznak. A megkapó helyet Borsos József tervezte, akárcsak az egyetemi templomot (1942).
A főépülettel szemközt a konzervatórium, jobbján a „Kémiatömb” magasodik, a hátsó Élettudományi Központ mögött pedig a csodálatos botanikus kert. Ez utóbbiakkal egy karéjban a klinikatelep fekszik, amit előbb-utóbb sajnos minden debreceni megismer. Az ugyancsak Korb Flóris által tervezett főépületét IV. Károly királyunk és a neje, Zita avatták fel 1918-ban, s a krónikák szerint ezzel véget is ért az uralkodói pályafutásuk, mivel száműzetésbe kényszerültek.
Külön fejezetet (és ismerkedést) érdemel az egyetemi sporttelep is, aminek napjainkban is igen pezsgő és nyitott az élete. A DEAC-ot a kommün bukásának napján, 1919. augusztus 1-jén hozták létre a Debreceni Egyetemi Körből kilépett tornászok és az őket támogató közéleti személyiségek. A klub focistái szeptember 21-én már a DVSC ellen játszottak, s a Loki 5–0-ra győzött. Az egyetem létrejötte előtt egyébként a diákoknak a Debreceni Akadémiai Atletikai Club nyújtott sportolási lehetőséget, s ez tekinthető a Debreceni Egyetemi Atletikai Club elődjének.
Az Egyetemvárost nem csak a diákok látogathatják. Kiváló szabadidős program azoknak is, akik a fenti, címszavas bemutatásunknál is többre vágynak. A megannyi képzőművészeti alkotás mellett érdemes felfedezni a professzori villákat, a klinikatelep szökőkutas nagy medencéjét és a helikopterpályát is. Az egyik legnagyobb élmény az is, hogy bolyongás közben a földkerekség minden szegletéből származó fiatalokkal is találkozhatunk.
– Nekünk, egyszerű polgároknak nagyon rendben van az Egyetem téri park, s elfogadjuk, szeretjük azt úgy, ahogy van – fogalmazott a díszparkban beszélgetőtársunk, Hegedűs Gyula, aki a kétéves unokájával, Oszival érkezett játszani oda. – Itt a családok, a gyerekek és a párok is kikapcsolódhatnak és jól érezhetik magukat. Hát még, ha majd a parkerdőben az új Békás-tó is elkészül! Mi már nagyon várjuk, és oda is gyakran ki fogunk látogatni!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)