Loki-szurkolók balesete: nem jól fordított a tolmács, nincs jogerős ítélet
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2017.10.26. 11:51 | Frissítve: 2017.10.26. 13:02
Debrecen - Húsz hónappal a történtek után sincs jogerős ítélet a három Loki-szurkoló halálát okozó lengyel kamionos ügyében. A tolmács nem tudta lefordítani a jogi és műszaki szakszavakat.
A Debreceni Törvényszéken kezdték el tárgyalni másodfokon annak a tragikus balesetnek az ügyét, melyben három Loki-szurkoló vesztette életét 2016 elején.
Nincs jogerős ítélet
Az első fokon eljárt Berettyóújfalui Járásbíróság szerint a lengyel kamionos felelős a balesetért, s három év fogházban letöltendő szabadságvesztésre, valamint a járművezetéstől való öt éves eltiltásra ítélték tavasszal a férfit. Emellett a 4 és félmilliós bűnügyi költségből 1,9 millió forintot is ki kell fizetnie, a fennmaradó részt – a 2,4 milliós tolmácsdíjjal – az adófizetők állják. Az ítélet szerint a kamionos jó magaviselete esetén a büntetése kétharmadának letöltése, azaz két év után helyezhető feltételesen szabadlábra. Mivel a három hónapig előzetes letartóztatásban volt, s azt is beleszámítják a büntetésbe, ha jól viselkedik, összesen 21 hónapig marad fogházban.
Az ítélet azonban nem volt jogerős, a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. Ugyancsak fellebbezést nyújtott be az ügyész, aki túl enyhének találta a büntetést, hiszen súlyosítás végett fellebbezett.
Ezért került az ügy a Debreceni Törvényszékre. Mivel nincs új bizonyítási eljárás, akár az első tárgyalási nap végén megszülethetett volna a jogerős ítélet. De nem született meg, mégpedig a fordítóiroda hibájából.
Az egész azzal kezdődött, hogy a bíróság másfél órát várt a beidézett tolmácsra, aki nem jött el. Amikor a fordítóiroda végül többszöri telefonálás után küldött egy munkatársat, az egyébént lengyel anyanyelvű tolmács, közölte, hogy ő ezekhez az autós, műszaki dolgokhoz nem ért, így nem biztos, hogy le tudja fordítani a szakszavakat.
Később kiderült, nem csak az autós szakszavakkal (pl. a kerékkulcs sem ment), hanem a jogi terminusokkal is problémája van.
A tárgyaláson jelen volt a lengyel konzulátus munkatársa, aki jelezte a bírónak, hogy a fordítás nagyon gyenge színvonalú, s a tolmács is elismerte, hogy nem tud mindent lefordítani. Ezt követően a bíró bejelentette, hogy
a Törvényszék a Referendum Fordítóirodát a maximális, 200 ezer forint rendbírsággal sújtotta
(ez ellen lehet fellebbezni), mivel a Törvényszék szabályszerű idézésére a fordítóiroda nem biztosította a megfelelő tolmácsolást, olyan tolmácsot delegált, aki saját bevallása szerint sem ismeri a műszaki és jogi nyelvet, ez pedig az eljárás elhúzódását eredményezi. A bíró december 4-ére napolta el a tárgyalást. Akkor a védelem által indítványozott tolmács lesz majd jelen, aki felkészülése érdekében addig minden szükséges iratot megkap, többek között a Berettyóújfalui Járásbíróság korábbi ítéletét magyarul és lengyelül is.
A törvény szerint nyolc évet is kaphatna
A Büntető törvénykönyv szerint aki gondatlanságból olyan közúti balesetet okoz, melyben kettőnél több ember veszíti életét, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphat. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a lengyel kamionos büntetlen előéletét és azt, hogy Magyarországon a tragédiát megelőző két évben nem okozott balesetet. A fogház a legenyhébb formája a szabadságvesztésnek, az elítélt szabadidejét belátása szerint használhatja fel, rövid időtartamú „kimenőket” is kaphat.
A bíróság által elfogadott tényállás szerint a vádlott 2016. február 27-én a lengyelországi Torunból indult útnak, 13 tonna áruval Romániába, Bukarestbe. Az általa vezetett pótkocsis szerelvényt kollégája egy hasonlóval követte. A második kamion azonban Debrecenben lemaradt, így a vádlott a városból kiérve megállt egy autóbuszöbölben. Várakozás közben körbejárta a járművet és észrevette, hogy mozog a pótkocsi jobb hátsó tengelyén lévő dupla kerék külső kereke. Mivel már besötétedett, Cz. R. úgy döntött, meghúzza a kerékrögzítő csavarokat, majd egy megvilágított helyen alaposabban megvizsgálja.
Egy derecskei benzinkútnál állt meg és éppen hozzálátott a pótkocsi jobb hátsó pótkerekének leszereléséhez, amikor megérkezett a kollégája. A szerelést jórészt a vádlott végezte, társa csak kisebb részfeladatokat hajtott végre. A szerelés után folytatták útjukat a 47-esen. Negyedórával és nagyjából 12 kilométerrel később a pótkocsi jobb hátsó dupla kereke levált a tengelyről. A külső kerék jobbra, a szántóföldre gurult, a belső kerék viszont belevágódott egy szemből érkező autóba. A sofőr fékezés közben átment a másik sávba és nekiütközött a második lengyel járműnek. Az autó vezetője és két utasa a helyszínen életét vesztette. Az autó negyedik utasa súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, amelyek maradandó fogyatékosságot okoztak.
Sietett, előzött is
Az első fokú ítélet indoklásában elhangzott: a vádlott hibás csavarokkal rögzítette a kerekeket, az egyik szárán például 2 centiméter hosszan nem volt menet, és a menet mélysége is csak a szükséges mélység egyharmada volt. A tanács elnöke kifejtette: a vádlottnak szerelés közben érzékelnie kellett a csavarok hibáit, ráadásul a rozsdás csavarokat egy házilag készített kulccsal húzta meg. A bíró szerint azonban a felhasznált csavarok még megfelelő eszközök esetén sem lettek volna alkalmasak a kerék biztonságos rögzítésére. Cz. R. azon túl, hogy nem megfelelően hárította el a műszaki hibát, a KRESZ szabályait megszegve nem fokozott óvatossággal haladt tovább. 80-90 kilométer/óra sebességgel közlekedett és útközben egy autót is megelőzött.
A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését, és nem ismerte el büntetőjogi felelősségét. A bíróság álláspontja szerint azonban többek között a tanúvallomások, a kamerafelvételek, valamint az igazságügyi mérnök és műszaki szakértők szakvéleményei is Cz. R. bűnösségét igazolták. A szakértők szerint a vádlottnak már korábban érzékelnie kellett a műszaki problémát, az elváltozások nem a szerelés után megtett 12 kilométer során alakultak ki. A feltárt műszaki hibák alapján megállapították azt is, hogy a pótkocsi a kerékcserét megelőzően sem volt alkalmas a biztonságos közlekedésre, a sofőr nem is indulhatott volna útnak egy ilyen járművel. Az elindulást meg kellett volna tagadnia, de hogy ezt utasításra tette-e meg mégis, azt nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A sietség oka esetlegesen a kamionstop is lehetett, újabb egy óra késedelem ugyanis két napos kényszerű vesztegléssel járt volna.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)