Orbán: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.18. 15:58 | Frissítve: 2012.01.18. 19:30
Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországról szóló vitájában Orbán Viktor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.
"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" - kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat.
Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" - jelentette ki.
A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - foglalta össze.
Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót.
Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre".
Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban - folytatta - természetesnek tekinti - ahogyan "Magyarországon mindenki természetesnek tekinti" -, ha vitás kérdések is felmerülnek.
A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött szerdai levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő.
Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t.
Bírálatok az EP-frakciók részéről, a néppárt kiáll a kormány mellett
Az Európai Bizottság most bejelentett kötelezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szerdán tartott strasbourgi európai parlamenti vitában, a Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett.
Mint a szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban.
A néppárti csoportot irányító Joseph Daul ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.
Magyar képviselői felszólalások
Az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió – hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a magyarországi politikai fejleményekről az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán folytatott vitában, míg Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia.
A frakciója vezérszónokaként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon „a jogállamiságot szőnyegbombázás érte”. Morvai Krisztina (Jobbik) viszont – szintén képviselőcsoportja nevében – arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, „olyan döntéseket hozott, amelyek tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában”.
Göncz Kinga (MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen. A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti.
Fidesz: Orbán Viktor megvédte Magyarországot
A Fidesz örömét fejezi ki, hogy Orbán Viktor ismét megvédte Magyarországot a nemzetközi baloldal támadásától az Európai Parlamentben.
Selmeczi Gabriella, a párt szóvivőjének szerdai közleménye szerint az Európai Bizottság keddi döntése semmilyen módon nem kritizálja új alaptörvényt, „amelyre minden magyar ember büszke lehet”.
„Azt pedig, hogy a Gyurcsány-kormány egykori tagjai hazugságot emlegetnek, tekintsük azon régi igazság bizonyítékának, hogy mindenki magából indul ki” – fogalmaz a közleményben Selmeczi Gabriella azzal kapcsolatban, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök a kormányfő európai parlamenti beszédét követően azt mondta: már nemcsak itthon, hanem Strasbourgban is hazudik Orbán Viktor.
Orbán: már csak egy pontban van konfliktusunk az EU-val az MNB-ről
A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai vitájában, a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában.
A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése – mutatott rá.
Strasbourgi szavait azzal zárta, hogy nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet.
Reding: kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat
Kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP)Magyarországról folytatott politikai vita végén, az uniós végrehajtó testület nevében elhangzott összegző felszólalásában.
Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság nem csupán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három kérdésben, hanem kérdésekkel is fordult a magyar hatóságokhoz a bírói függetlenség ügyében. Leszögezte, hogy a független bírósághoz való jogot az uniós előírások biztosítják az EU-tagállamok polgárainak, és az Európai Bizottság erre hivatkozva kéri aggályainak eloszlatását. E tekintetben Reding két kérdést vetett fel: egyfelől a volt magyar legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának a mandátum rendes lejárta előtti megszűnését, másfelől a bírói kar irányításának mikéntjét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes alelnöktársa a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében adott hangot aggályainak, a strasbourgi székhelyű, összeurópai jellegű Európa Tanács (ET) pedig az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a sajtószabadság témája mellett a vallásszabadság témájában is vizsgálódik. Beszámolt arról, hogy Thorbjorn Jagland ET-főtitkár javasolta a Velencei Bizottság, az ET égisze alatt működő független jogi tanácsadó testület bevonását a kérdések áttekintésébe.
„Érdemes lenne az Európa Tanáccsal együttműködni” – jelezte Reding, hogy az Európai Bizottság milyen irányba tájékozódik, amikor olyan kérdések kerülnek elé Magyarországgal kapcsolatban, amelyekre saját szűkre szabott jogi szerepében, vagyis az uniós szerződések betartásának őreként nincs önálló lehetősége a fellépésre.
Az Európai Bizottság konkrét jogi kifogásait illetően az alelnök beszámolt arról, hogy a magyar kormányzat jogászi apparátusa már ezen a napon kapcsolatba lépett az ő irányítása alatt álló jogi szolgálattal, és elkezdték az egyeztetést. Mint hozzátette, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a törvényalkotás "betűjéről és szelleméről" egyaránt beszélni fog egymással.
Az írott jogszabályok mellett azok szellemiségének hangsúlyozása szintén viszonylag új elemnek tekinthető, csak az utóbbi napokban jelent meg a bizottsági tisztségviselők Magyarországgal kapcsolatos kitételeiben. Korábban balodali, zöldpárti, illetve liberális részről érték olyan bírálatok a bizottságot, hogy hozzáállása túlságosan leszűkül a jogtechnikai részletkérdésekre, és csak másodlagos jellegű uniós jogszabályok betartását kéri számon, az európai értékekét nem.
Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter, aki az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács nevében összegezte a vitát, azt hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbíznak az Európai Bizottság tevékenységében. Megerősítette azt, hogy az aggályokat a szükséges mértékben komolyan kell venni, Magyarországnak az EU-joghoz kell igazítania jogszabályait. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor a gyors megoldásba vetett reményének adott hangot.
Orbán: fontos nap volt ez a magyar alkotmánynak
Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára – így értékelte Orbán Viktor a szerdán az Európai Parlamentben (EP) Magyarországról zajló vitát, amelyen ő is részt vett és felszólalt.
A miniszterelnök strasbourgi sajtótájékoztatóján szavait egyebek mellett azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat pedig, ha kell, készek átdolgozni – jelezte.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva azt mondta: „nekünk az ügy nem fontos”. Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ne vonják őket össze, akkor külön maradnak – jelentette ki.
Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, „akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja”.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)