Megmaradhat Schmitt Pál doktori címe - az egyetem hibázott
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.27. 07:30 | Frissítve: 2012.03.27. 16:49
Budapest – A tényfeltáró bizottság jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor. A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden, a honlapján hozta nyilvánosságra. A SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.
A tájékoztatás szerint a bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fogalmazott meg, de a mindössze háromoldalas összefoglalóban ez nem olvasható. Az összegzésben részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, az 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el.
Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal „a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.
Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.
Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig „teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.
A testület jelezte: két, részletesen analizált forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
Az MTI kedden megkereste a SE sajtófőnökét, arról érdeklődve, mi az eljárás további menete, de Kovács Eszter csupán annyit közölt, a bizottság jelentését elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, ott nyilatkozhatnak az ügy részleteiről. A tényfeltáró bizottság január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg. A bizottság tagja volt Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a kar testnevelés-elmélet és pedagógiai tanszékéről, Kovács Etele, a kar atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
Tóth Miklós, az egyetem testnevelési és sporttudományi karának dékánja január 25-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezéséről az öttagú bizottságnak március 28-ig kell elkészítenie a jelentését.
A dékán akkori közlése szerint az egyetem vezetésének kérésére létrehozott bizottságban „külsős és belső tagok” is helyet kaptak, kiválasztásuknál pedig kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe. A testületben így helyet kapott a nyelvekhez, a joghoz, a sporthoz és a társadalomtudományokhoz értő szakember is – tette hozzá.
A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A hvg.hu később azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.
Az államfő január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, „törzsadatokra” épül, „ez a sokat emlegetett 180 oldal”, míg értekezésében van 30-35 oldal, amelyeken következtetéseket vont le.
Schmitt Pál március 8-án a Bruxinfo portálnak adott brüsszeli interjúban azt mondta, „tudomásul veszi” a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. Az államfő az interjúban ismét visszautasította a plágiumvádat. Kifejtette, fel sem merülhet vele szemben a plágium vádja, mert pontosan megjelölte a forrásokat dolgozatában.
A Fidesz lezártnak tekinti az ügyet
A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését megismerve a Fidesz lezártnak tekinti az ügyet – közölte az MTI-vel Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője kedden az államfő kisdoktorija ügyében lefolytatott vizsgálat eredményére reagálva.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden, a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor.
A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
A Jobbik szerint le kellene mondania az államfőnek
A Jobbik szerint a Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktorijának ügyében felállított bizottság egyértelműen megállapította, hogy az államfő plagizált, csak „ebből röhejes következtetéseket von le”. De már önmagában a tény is elegendő ahhoz, hogy Schmitt Pál lemondjon posztjáról – jelentette ki Dúró Dóra kedden.
A jobbikos politikus leszögezte: ha a Fidesz nem szólítja fel Schmitt Pált a lemondásra, akkor bebizonyosodik, hogy „egy politikai káder pozícióban tartása fontosabb nekik, mint a közélet tisztasága.” Dúró Dóra szerint az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület egyértelműen megállapította, hogy érvénytelen a dolgozat és az államfő „más tollával ékeskedett.” Ráadásul a jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az ügy kirobbanásakor Schmitt Pál „hazugság-gyanús” kijelentéseket is tett.
Az ellenzéki párt szerint Schmitt Pál tetteinek és viselkedésének hatására a köztársasági elnöki poszt méltósága sérül és a felsőoktatás presztízse is megkérdőjeleződik.
MSZP: Schmitt Pálnak le kell mondania
Az MSZP szerint egyértelművé vált, hogy Schmitt Pál „lopta” doktori disszertációját, ezért le kell mondania a köztársasági elnöki posztról – erről Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Ha Schmitt Pál ebből a helyzetből tisztességes módon akar kikerülni, le kell mondania a köztársasági elnöki posztról, a Fidesznek pedig az a felelőssége, hogy egy morális tartással rendelkező embert válasszon meg államfőnek – mondta Mesterházy Attila.
Az ellenzéki politikus szerint államfő plágiumgyanús kisdoktori disszertációját vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság anyagából egyértelműen kiderül, hogy Schmitt Pál „lopta doktori disszertációját”, ezért nem jogosult a doktori cím birtoklására. Szerinte az is egyértelműen kiderült, hogy sem az akkori, sem mostani szabályoknak nem felel meg az az eljárás, amelynek során őt doktorrá avatták, ezért szeretnék tudni, hogy mikor vonják vissza a doktori címet.
Hangsúlyozta: egy olyan ember, „aki nem ismerte be, hogy más emberek tollával ékeskedett, nem alkalmas, nem való köztársasági elnöknek”. Kérdésre válaszolva úgy vélte: ha Schmitt Pál nem mond le, akkor a Fidesz-frakciónak megvan a lehetősége van arra, hogy „kiküszöbölje ezt a morális csorbát”. Úgy vélte, Orbán Viktor adhat „utasítást” Schmitt Pált leváltására és ezt a Fidesz-frakció a kétharmadával minden további nélkül megteheti.
Ugyanakkor egy másik kérdésre válaszolva Mesterházy Attila kizártnak tartotta, hogy Orbán Viktor „hirtelen most morális felelősségtől vezérelve” leváltsa Schmitt Pált. Szerinte a miniszterelnöknek „kimondottan jó” egy olyan ember, aki morálisan elhasználódott, hiszen ezek után a Fidesz bizton számíthat arra, hogy Schmitt Pál minden egyes törvényt aláír, ami a kormánypárt számára fontos.
A tényfeltáró bizottság jelentésről az MSZP elnöke azt mondta: a „dodonai megfogalmazás” és az ügy „elkenése” egészen biztosan „valamilyen politikai szálat is magában rejt”. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva az eljárást „egyértelmű politikai kivételezésnek” tartotta, szerinte hasonló esetben másnak nemhogy nem adnák meg a doktori címet, de el is csapnák a doktori iskolából.
LMP: Schmitt Pál plagizált és le kell mondania
Az LMP véleménye szerint Schmitt Pál mind a doktori címre, mind a köztársasági elnöki pozícióra méltatlanná vált – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP szóvivője. Heltai László szerint az államfő kisdoktori dolgozatában plagizált és le kell mondania.
A politikus szerint az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított testület azt állapította meg, hogy: „Schmitt Pál doktori disszertációjának 95 százaléka tulajdonképpen másoláson alapul, más forrásmunkáknak a hivatkozás nélküli átmásolásán”.
A szóvivő ezután idézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi szavait, amelyek szerint „Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt”.
Heltai László azt mondta, hogy Schmitt Pál tette sem maradhat következmények nélkül, mert az államfő méltatlanná vált a doktori címre és méltatlanná vált az elnöki pozícióra is. „Azt gondoljuk, hogy az amit elkövetett az plágium, magyarul lopás. Más munkáit használta fel arra, hogy saját céljait elérje, hogy saját előmenetelét biztosítsa.
A szóvivő kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek azért kell lemondania, mert magatartásával nem tud példát mutatni azoknak a fiataloknak, „akikről annyit beszél”. Hozzátette, az államfő a doktori címre azért is méltatlan, mert ha „másolással meg lehet egy címet szerezni”, akkor a fiatalokat semmi sem ösztönzi a tanulásra.
Az ügyben felállított bizottság kapcsán közölte, hogy a testület „megállapította ugyan, hogy plágium történt, de ebből nem merte levonni a megfelelő következtetést”. Véleménye szerint azért, mert a bizottság tagjai attól félnek, retorziók érik őket.
Végül közölte, hogy ha Schmitt Pál nem mond le rövid időn belül, akkor tovább romolhat az ország morális állapota és „az egész magyar politikai rendszer következmények nélkülivé válhat”.
Az államfő lemondását sürgeti, különben tüntet a DK
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy mondjon le tisztségéről, ellenkező esetben egy hét múlva tüntetésen próbálják erre rábírni.
Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke kedden sajtótájékoztatón azt mondta: bár az államfő plágiumgyanús kisdoktori disszertációját vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság mentegetni próbálja a köztársasági elnököt, a jelentésből így is kiderül, hogy Schmitt Pál „tudományos értelemben lopott, és jogellenesen jutott doktori címéhez”.
A politikus, független országgyűlési képviselő a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését úgy értékelte: furcsa végeredménnyel zárul, noha kimondja, hogy „Schmitt Pál lopott”, mégis úgy ítéli meg, a köztársasági elnök nem bűnös, mert „nem szóltak neki erről”. Ez olyan, mint ha valaki lop a Tescóból, majd a rendőröknek azt mondja, nem volt kiírva, hogy tilos lopni – mondta.
Szavai szerint az eset az „Orbán-rendszer” természetét mutatja meg, azt, hogy a rendszert működtetőket „engedik lopni”. Molnár Csaba közölte: ha az államfő egy héten belül nem mond le, pártja jövő kedden az elnöki hivatal előtt „a választópolgárok tömegének erejével fogja tiszteletteljesen felszólítani a távozásra”. Hozzátette: demonstrációs szándékukat bejelentették a rendőrségnek és területfoglalási engedélyt kértek.
Beszámolt arról is, hogy mindaddig, amíg Schmitt Pál köztársasági elnök marad, a DK elnökségében és parlamenti képviselői között doktori címmel rendelkező tíz politikus nem használja címét.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)