Közel 150 milliárdra büntetné Magyarországot Brüsszel
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.02.22. 12:32 | Frissítve: 2012.02.22. 21:37
Brüsszel – Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.
A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.
A közlemény szerint a mindeddig „példátlan” lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.
A bizottság emlékeztetett arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.
Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Hozzátette, hogy „most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”. Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt – emelte ki Rehn.
Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: „a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet”.
A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”.
A szabályok szerint „ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.
A Fidesz furcsálja Andor László távolmaradását
A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület – közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán az MTI-vel.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében az újabb magyar kohéziós támogatások ideiglenes és részleges felfüggesztését kezdeményezhetik.
A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.
„Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett” – hangsúlyozza Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.
Andor László egyetért az EB döntésével
Egyetért az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. Az uniós biztos egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt.
Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíjkonferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.
Kovács: helytelen döntés volt, hogy Andor László nem vett részt a bizottság ülésén
Kovács László szerint Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság szerdai ülésén, ahol azt javasolták: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatás folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
Az MSZP alelnöke az MTI kérdésére szerdai budapesti sajtótájékoztatóján viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ott lett volna, Andor László akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben, a helyes döntést segítve elmondhatnak azonban olyan információkat az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer.
A szocialista politikus – aki Andor László előtt, 2004 és 2009 között uniós biztosként dolgozott – ugyanakkor hangsúlyozta: méltányosnak tartja az Európai Bizottság javaslatát, mivel az az év végéig lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy korrigáljon és elkerülje a pénzügyi szankció életbe léptetését.
Kósa: semmilyen körülményre nem volt tekintettel a bizottság
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az Európai Unió egy olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy három százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát.
Kósa Lajos budapesti sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szerdai javaslatát értékelve – amely Magyarországnak szánt kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére vonatkozik – azt mondta: a Fidesz külön nehezményezi, hogy a testület nem volt tekintettel semmilyen körülményre, így például arra, hogy a magyar kormány éppen a napokban döntött egy olyan csomagról, amely 0,4 százalékkal tervezi csökkenteni a 2013-ra várt költségvetési hiányt.
A politikus egyben rendkívül felelőtlennek is nevezte az Európai Bizottság döntését, hiszen – mint mondta – mit gondoljanak azok a tagállamok, amelyek komoly belpolitikai konfliktust vállalva próbálják lefaragni költségvetési hiányukat, és eközben azt látják, hogy van egy ország, amely szintén mindent megtesz ezért, az unió azonban „leckézteti”.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)