Kirúgási ok lehet a magánélet is
Szerző: MTI/nol.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.04. 07:20 | Frissítve: 2011.08.04. 07:20
Budapest - A Munka törvénykönyve átalakításának tervezetét a munkaadókon kívül minden érintett bírálja.
Könnyebb lesz a kirúgás, megszűnik a védettség, csökken a szabadság, a törvényben jelenleg meghatározottnál rosszabb feltételeket is lehet szabni a munkaszerződésben, nem lesz bérpótlék, garantált bérminimum, ellehetetlenülnek a szakszervezetek. Egyebek mellett ez olvasható ki az új munka törvénykönyvének tervezetéből, amely célként a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét, a versenyképesség javítását jelölte meg. A dokumentumot a pártok és a szakszervezetek is élesen bírálják, mert az szerintük valamennyi pontjában hátrányosan érinti a munkavállalókat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium július 22-én hozta nyilvánosságra a munka világát szabályozó, 1992-ben hatályba lépett Mt.-t felváltó új törvény tervezetét, amelyről a kormányfő szóvivője később úgy nyilatkozott, hogy a tervezet mindössze „konzultációs munkaanyag”, amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat. Az előterjesztést várhatóan októberben tárgyalja meg az Országgyűlés, és ha a képviselők elfogadják, a jövő év első napján életbe lép.
A tervezet szerint egyszerűbbé válik a dolgozók munkaviszonyának megszüntetése. Megszűnnek ugyanis a felmondási tilalmak: felmondhatnak a betegállományban, a gyeden-gyesen, a gyermekápolási táppénzen lévőknek, a nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonya a különösen indokolt eset hiányában is megszüntethető. A munkáltató végkielégítést nem az átlagfizetés, hanem a távolléti díj alapján köteles fizetni. Ha az elbocsátott dolgozó bíróságon keresi igazát, és a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét a bíróság megállapítja, a munkáltató csak legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítést köteles fizetni.
A kirúgásra vonatkozó szabálytervezet egyik paragrafusa a dolgozók magánéletére is kiterjed, amikor úgy fogalmaz: „A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”.
Fotó: nol.hu
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)