IMF-országjelentés: a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.25. 15:39 | Frissítve: 2012.01.25. 17:02
Washington – Bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó, szerdán közzétett igazgatótanácsi értékelésében.
Olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert – olvasható a dokumentumban. A valutaalap igazgatótanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy egy olyan – az IMF-fel és más külső hitelezőkkel együttműködésben kialakított – támogatási program, amely megerősített gazdaságpolitikai alapokra épül és a hatóságok erőteljes támogatását élvezi, csökkentheti a magyar gazdaságban mutatkozó feszültségeket.
A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása.
Az IMF szerint kezelni kell a beruházásokat korlátozó strukturális akadályokat, így reformok szükségesek az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javításához. A pénzügyi szektorral kapcsolatosan az IMF igazgatótanácsa annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a bankok megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek.
Az IMF legfőbb döntéshozó testülete üdvözölte a magyar hatóságok elkötelezettségét a fenntartható költségvetési politika mellett, amelyet tükröz az alkotmányos szinten rögzített adósságplafon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy – e tekintetben – a megalakult Költségvetési Tanácsot jelentős mértékben kell erősíteni, hogy független és időszerű véleményt alkothasson a költségvetési fejleményekről.
Az IMF szerint olyan koherens adó- és kiadáspolitikára van szükség, ami csökkenti a költségvetési konszolidációnak a növekedésre gyakorolt negatív hatásait, és védi a lakosság legsebezhetőbb rétegeit.
A monetáris politikáról az igazgatótanács megjegyzi: a jegybank szigorítása az inflációs várakozások tompítása szempontjából helyénvaló. A szigorításnak a forint árfolyamára gyakorolt kedvező hatása segíti a pénzügyi szektor stabilitását is, mivel a bankok jelentős kitettséggel rendelkeznek a magas lakossági deviza-eladósodottság miatt.
Az igazgatótanács aggodalmát fejezte ki a jegybanki irányítást érintő jogszabályi változások miatt, ami „megkérdőjelezi a magyar hatóságoknak a jegybanki függetlenség elve melletti elkötelezettségét”. Az IMF helyzetértékelésében arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre csökken a gazdasági növekedés Magyarországon, miközben az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései negatív piaci fogadtatásra találtak.
A szervezet szerint az 1,3 százalékos 2011. évi növekedést a kivitel segítette. A valutaalap szerint a kivitel volt „a növekedés egyedüli motorja”, mivel a belső fogyasztás visszaesése már második éve tart. A növekedési kilátásokat egyaránt tompítják az euróövezeti válság negatív hatásai, illetve a gazdaságpolitikai tévedések, előbbiek csökkentik a magyar kivitel felvevő piacainak keresletét.
Magyarországon a lakossági fogyasztást korlátozza a szűkülő hitelkínálat, a devizaadósság teljesítésének megugró költségei, az alacsony bérszínvonal-emelkedés, a magas munkanélküliség, illetve a fogyasztói bizalom jelentős visszaesése. Mindeközben a közép távú növekedés szempontjából kulcsfontosságú beruházások csökkennek, elsősorban a változékony szabályozói környezet miatt.
A költségvetési politikával kapcsolatban az IMF kiemeli: a kormány számos jelentős reformintézkedést jelentett be. Kifejtették: a Széll Kálmán Terv a kiadási oldallal kapcsolatban srukturális reformokat helyezett kilátásba. Más intézkedéseket ugyanakkor vitatott a piac, így a devizahitelesek megsegítését célzó lépéseket, az adótörvények, a munkaerő-piaci szabályozás változásait, a szektorális különadókat, illetve a nyugdíjrendszer második pillérének „de facto államosítását”.
Az IMF igazgatótanácsa értékelésében kiemeli: a 2010-2011. évi költségvetési politika expanzív volt, miután az adócsökkentések mintegy 3 százalékponttal növelték a GDP-arányos strukturális hiányt. A 2012. évi költségvetés azonban már jelentősen szigorít a költségvetési politikán, elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések végrehajtása, az áfa-emelés, illetve a jövedéki adók emelése révén.
A valutaalap szerint 14 százalékra nőtt a nem teljesítő lakossági és üzleti hitelek aránya. Az IMF hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar bankok tőkemegfelelési helyzete jóval kedvezőbb a szabályozói kritériumoknál.
Az IMF valamennyi tagállamában évente hajt végre a négyes cikkely szerinti országértékelést. Az IMF szakértői csapata az adott országban, a helyi hatóságokkal együttműködve vizsgálja a gazdaság helyzetét, ezt követően az IMF igazgatótanácsa is megtárgyalja a jelentést.
Idén 0,3 százalék lehet a növekedés
Az IMF januári közepi, felülvizsgált adatai alapján arra számít, hogy a 2011. évi 3,4 százalékos GDP-arányos költségvetési többlet után 2012-ben 3,9 százalék, 2013-ban pedig 4,1 százalék lehet a magyar költségvetési deficit. A jelentés decemberi változata még 3,5, illetve 3,7 százalékos hiánnyal számolt 2012-re és 2013-ra, de - elsősorban a bankszövetséggel kötött megállapodás költségei és a bérkompenzáció miatt - 0,4-0,4 százalékponttal rontott előrejelzésén az IMF.
A szervezet úgy látja, hogy a magyar államadósság a 2011. év végi 77,7 százalékot követően 2012-ben a GDP 75,5 százalékára, 2013-ban pedig 75,1 százalékára csökken. Az IMF szerint 2012-ben átlagosan 5,0 százalékos, 2013-ban pedig 3,7 százalékos infláció várható Magyarországon. A munkanélküliség idén 11,5 százalék, 2013-ban 11,0 százalék lehet a Valutaalap számításai szerint.
Az IMF korábbi, októberi előrejelzésében 2011-ben 1,8 százalékos, 2012-ben 1,7 százalékos gazdasági növekedésre számított.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)