Az Operában ünnepeltek, előtte tüntettek
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.02. 23:01 | Frissítve: 2012.01.03. 08:26
Budapest - Gálaestet rendeztek a Magyar Állami Operaházban a vasárnap hatályba lépett új alkotmány tiszteletére. Odakint tüntetők követelték az alaptörvény visszavonását.
Schmitt Pál szerint mostantól az új alaptörvény ad különleges tartást és szilárdító erőt, amikor szinte naponta kell megújulni, új utakra lépni, illetve erős viharban helytállni. A köztársasági elnök úgy gondolja, a magyarok sorsa minden értelemben fordulópontra jutott, és biztos benne, hogy az új alaptörvény az a "jó föld, amelyre szükségünk volt, amelyből a lelki, szellemi és gazdasági megújulásunk sarjadhat".
A vasárnap hatályba lépett alkotmány tiszteletére a Magyar Állami Operaházban hétfőn rendezett gálaesten, amely Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával kezdődött, az államfő beszédében hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, "ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után".
Kiemelte: az alaptörvény attól különleges, hogy a "lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat".
A köztársasági elnök üdvözölte, hogy az alaptörvény megfogalmazásában szereplő "sok többes szám első személy" kijelentés a hazára utal, arra a közösségre, amelynek részei a világban bármerre élő magyarok éppúgy, mint az államalkotó nemzeti közösségek. "Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya" - mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik "ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak".
Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Mint mondta, az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének.
Szólt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak - tartozzanak bármely nemzetiséghez -, az egyéni és a közösségi jogait - fejtette ki a köztársasági elnök.
Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.
Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Mint mondta, az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog "hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett".
Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával - "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" - zárta.
A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő.
Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről.
Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték a demonstrálók
Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték az operaház közelében hétfő este a civil szervezetek és "demokratikus ellenzéki pártok" szervezésében tartott budapesti demonstráció résztvevői, közvetlenül azelőtt, hogy a dalszínházban ünnepi gálaestet rendezett a kormány az alaptörvény hatálybalépése alkalmából.
Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel, ehhez csatlakozott a Magyar Gárda jogerős betiltása után újjászerveződött Új Magyar Gárda.
A civilek és "demokratikus ellenzéki pártok" több tízezer résztvevő jelenlétében tartott demonstrációján Ripp Zoltán történész arról beszélt, hogy a demokratikus jogállam felszámolói "nem átallanak ünnepelni". Hozzátette: a rendszerváltás idején azt hittük, hogy Magyarország végre megtalálta a kiutat a zsákutcás történelméből. Akkor jogállami, alkotmányos forradalom zajlott - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Antall Józsefet - aki a békés forradalmat éltette - "ma undor töltené el attól, amit a jobboldal nevében művelnek".
A demokratikus ellenzék összefogásáról szólva reményét fejezte ki, hogy a pártok és mozgalmak önös érdekeiken, egymás iránti ellenszenvükön, bizalmatlanságukon felül tudnak kerekedni.
Szerinte ma egészen más a helyzet, mint 1989-ben. Mint mondta, új rendszerváltás van éppen, a hatalom birtokosai elmélyítik a válságot, "öles léptekkel haladunk" a gazdasági káosz és a társadalmi katasztrófa felé.
Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, nincs ott igazság, ahol a törvények erőszakkal, tárgyalás nélkül születnek, ahol az emberek félelemben élnek, ahol különbség van ember és ember között. Magyarország, a magyar köztársaság Európa része, és az akar maradni - hangsúlyozta.
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke kijelentette: az Opera ma "a képmutatás háza", az utca az alkotmányos erényeké, az Operában a bűn gyülekezik ma este.
A miniszterelnök felesküdött a jogállami forradalom alkotmányára és arra, hogy védelmezni fogja, majd azt megdöntötte - jelentette ki. Közölte, Orbán Viktor "rendszeresen azzal kérkedik, ő és alaptörvénye a magyar szellemet képviseli, pedig ez nem igaz. Mint hozzátette: az övé "legfeljebb Horthyra mutat".
Felszólította a kormányt, hogy távozásuk előtt vonják vissza az alaptörvényüket és az összes jogkorlátozó sarkalatos törvényt.
Az MTI tudósítói az ellenzéki pártok képviselői közül mások mellett Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét, Nyakó István, Szekeres Imre és Szanyi Tibor szocialista képviselőket, Karácsony Gergelyt, az LMP frakcióvezető-helyettesét és Bokros Lajost, az MDF európai parlamenti képviselőjét látták. Ott volt a tüntetésen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője.
Az ellentüntetők között megjelent Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Ámon Betti, a Duna Televízió Kikötő című kulturális műsorának korábbi főszerkesztője, a rendezvény moderátora azt mondta: a civilek demonstrációján mintegy százezren gyűltek össze.
Az MTI tudósítói arról számoltak be, hogy a tüntetők sorai az Operaháztól a Jókai térig érnek. a Nagymező utcában pedig több száz ellentüntető tartózkodik. A tüntetők és ellentüntetők között voltak összeszólalkozások, de további konfliktust nem tapasztaltak. Többször felhangozott a tüntetők részéről, hogy "Orbán, takarodj!", erre az ellentüntetők "Gyurcsány, takarodj!" felkiáltással "válaszoltak".
Gonda László, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének alelnöke az Index hírportál beszámolója szerint az operaház háta mögött egy autó tetejéről arról beszélt kisebb hallgatóság előtt, hogy a Fidesznek nem volt más választása, mint a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása. Mint hozzátette: a bajok már 1982-ben elkezdődtek, amikor az Magyar Nemzeti Bank akkori alelnöke, Fekete János "hazudott az államadósságról".
A tüntetés helyszínén megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, aki az Opera épületével szomszédos Dalszínház utcában a Magyar Nemzet online (MNO) tudósítójának azt mondta: a rendőrség megfelelően biztosítja a helyszínt és szakszerűen végzi a dolgát. Az MNO azt is megkérdezte, hogy előfordulhat-e a 2006. október 23-ihoz hasonló esemény. Erre a tudósítás szerint Pintér határozott nemmel felelt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)