A debreceni Damjanovich Sándor kapta az MTA legrangosabb díját
Szerző: MTA.hu/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.05.07. 11:30 | Frissítve: 2013.05.08. 06:27
Debrecen - A professzor által évtizedeken át vezetett Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet a tudományterület egyik legrangosabb szellemi műhelyévé vált.
A Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén vette át az Akadémiai Aranyérmet Damjanovich Sándor Széchenyi-díjas biofizikus, az MTA rendes tagja. Az Akadémia Elnöksége a díjjal a hematológiai és immunológiai betegségek okozta elváltozásokat vizsgáló áramlási citometria magyarországi meghonosítójának több évtizedes kiemelkedően eredményes tudományos munkásságát, valamint sikeres tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenységét ismerte el.
"A tudomány művelése azt jelenti, hogy folyamatosan szeretnénk mindig jobb és jobb eredményeket elérni, új dolgokat teremteni. Aki ebbe belekóstolt, az nem tudja abbahagyni" – vallja a kutatómunka iránt magát már egyetemistaként elkötelezett, 77 éves tudós. A pályatársak és tanítványok méltatatásaiban gyakran említett céltudatosságát, együttműködési készségét, iskolateremtő képességét bizonyítják kiemelkedő, nemzetközileg is széles körben elismert eredményei, a biofizika hazai fejlődését is előmozdító külföldi tudományos kapcsolatai, valamint az, hogy az általa 1968-ban átvett, majd több évtizedig vezetett debreceni Orvosi Fizikai Intézet – a mai Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet – a tudományterület egyik legrangosabb szellemi műhelyévé vált.
Az orvostudományi problémákhoz a fizikus precizitásával és éleslátásával közelítő tudós nevéhez olyan komplex rendszerek vizsgálata fűződik, amelyeket összetettségük miatt előtte mások nem mertek és nem tudtak kutatni. Damjanovich Sándor egész pályafutását meghatározó eseményként emlékszik vissza arra az ösztöndíjra, amelyet a Nobel-díjas Manfred Eigen professzortól nyert el. Annak köszönhetően folytathatott kutatómunkát Thomas Jovin professzor vendégeként a göttingeni Max Planck Intézet Biofizikai Kémiai Részlegében. "Sok magyar, közöttük több tanítványom is követett azóta Göttingenbe, és úgy érzem, tudtunk élni a kínálkozó lehetőséggel" – mondta az akadémikus, aki szerint a Németországban, majd a Food and Drug Administration meghívására az Egyesült Államokban eltöltött időszak alapozta meg azokat a máig is élő kapcsolatait, amelyek hozzájárultak, hogy a debreceni biofizikusok minél jobban bekapcsolódhassanak tudományterületük nemzetközi vérkeringésébe. Damjanovich Sándor és a nevével fémjelzett tudományos műhely rangját jól mutatja, hogy az őt ismerők szerint az utazásokat nem túlságosan kedvelő Manfred Eigen háromszor is ellátogatott debreceni tudományos kongresszusokra.
A tudós, akit 1982-ben választottak a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává, a kutatásban, az oktatásban, valamint a tudományos közéletben egyaránt aktív szerepet vállalt. Pályatársai szerint magával ragadó lendülete másokat is előrevitt, s a nagy pedagógusokra jellemző módon legtehetségesebb tanítványait képes volt motiválni és menedzselni is. "Az utánpótlás tekintetében ma sincsen gond. A debreceni Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetnek nemzetközi rangja van, az ott dolgozó, több generációt is képviselő kutatók nemcsak hogy hozzászoktak, ennek az elismertségnek, valamint a tudományos munkának a bűvöletében élnek" – mondta.
Damjanovich Sándor az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, az áramlási citometria magyarországi meghonosításáért és széles körű elterjesztéséért, továbbá a magyar biofizikai oktatás fejlesztésében és a tudományos utánpótlás képzésében végzett kiemelkedő tevékenységéért vehette át a 2013. évi Akadémiai Aranyérmet.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)